2017. december 27., szerda

75 esztendeje hunyt el dr. Bendetz Móricz

illusztráció
A hivatalos nyomtatványokon halálának oka végelgyengülés, az időpont és hely 1942. XII. 27. Novi Gran Chrestiki. Ami a „rangját” illeti: kiseg. m. szolg.
A keleti frontra vezényelt munkaszolgálatosok között egyik sorstársa volt az eredetileg könyvelő Sallai Elemér (1910–1983), akinek sikerült átjutnia az ellenséges területre, és életben maradt. Hazatértét követően a honi fegyveres erőknél szolgált, s több könyvben felidézte emlékeit. Sallai Elemér Mozgó vesztőhely című könyvében saját történetét meséli a munkaszolgálat idejéről, de több ízben szó esik dr. Bendetzről is. (A könyvben egyébként Bendecz néven említi, de bizonyosan róla van szó.)  És csak miatta olvastam végig e könyvet, amely életem egyik legnyomasztóbb olvasmányélménye volt. Éppen ezért nem is ajánlom másoknak, ám mindazok, akik a történet Bendetzet érintő részeire kíváncsiak, a Grafológia folyóirat 2012/5 számában olvashatnak személyéről és életének utolsó napjairól.

2017. december 18., hétfő

Néhány sorban Schermann kézírásáról

1929 elején, amikor Rafael Schermann ismét Budapesten járt, a népszerű íráselemzőtől több neves színész és színésznő kézírásának rövid analízisét is kérte és közölte a Színházi Élet. Mindezt megfejelték azzal, hogy valami módon kerítettek írásmintát Schermanntól is, és a néhány kézzel írt sort, mely aláírást nem tartalmazott, megmutatták hazai grafológusoknak, akik nem sejthették, kinek az írását vizsgálták.
A grafológusok egyike dr. Bendetz Móric volt, akinek véleményéből az alábbiakat közölte a lap:
„Az illetőnek leginkább szembetűnő jellemvonása, hogy rendkívül óvatos és mérlegelő. Talán egyetemi tanár, vagy ehhez hasonló foglalkozású, aki rendkívül intenzív szellemi munkát végez, vaslogikával gondolkodik, de nagyon óvatosan formulázza kísérleteinek, vagy kutatásainak eredményét. Ötven év körüli, erőteljes, egészséges ember, talán ideges, de azt nagyon jól tudja fékezni.”

2017. december 11., hétfő

Willy Schönfeld előadása Budapesten

A 28 esztendős prágai Willy Schönfeld, aki fiatal kora ellenére akkoriban már tekintélyes szakembere volt a tudományos grafológiának, a Magyar Írástanulmányi Társaság meghívására Budapestre látogatott, és előadást tartott a kézírás és a betegségek kapcsolatáról. Erről beszámolt az Újság 1937. december 8-i száma. Cikkük néhány részletét citáljuk: „Ismertette Willy Schönfeld a modern tudományos grafológia kialakulását, ami az 1920-as évekre esik. Mindenesetre akkoriban szinte egészen a komikumig túlhajtották egyesek a grafológusi buzgóságot. … Megrohanták az orvosokat, hogy tüdőbetegek, tífuszosok és más ápoltak kézírásához hozzájussanak. Az ilyenek kompromittálták a grafológiát!
Schönfeld, aki a betegek grafológiájának specialistája, félreértések elkerülése végett hangsúlyozza, hogy nem fontos az, hogy a grafológus a kézírásból felismerje a betegséget. Viszont kétségtelen, hogy a grafológus igen nagy segítségére lehet az orvosnak, mert hiszen minden betegség, még a legártalmatlanabb is, bizonyos lelki elváltozást hoz létre, ez az elváltozás kifejezésre jut a kézírásban, így tehát a grafológus a beteget lelki oldaláról közelítheti meg.”

A nyolc évtizede megjelent újságcikket a Grafológia folyóirat aktuális számában teljes egészében közreadtunk. E hír kapcsán Hornyák Ottília mutatja be az olvasóknak Schönfeld munkásságát.

2017. december 4., hétfő

Klages, a többnevű

A legtöbb életrajzi forrás megadja a német filozófus, pszichológus és grafológus teljes nevét: Friedrich Konrad Eduard Wilhelm Ludwig Klages. De most a több név kapcsán inkább azokat a neveit említsük, melyeket álnévként használt.
Ezek közül az Edward Gleska a családnév tekintetében tökéletes anagramma. Ráadásul a tényleges keresztnevei között lévő Eduard az Edwarddal egy tőről fakad.
A grafológia témájú szakszövegei végén gyakrabban bukkan fel a Dr. Erwin Axel név. Ez pedig kiejtése szerint (aksel) a g kivételével majdnem minden betűjét tartalmazza a családnévnek.
E két álnév keresztnevei annyiban hasonlítanak, hogy E betűvel kezdődnek és mindegyikben ott van a w, éppúgy ahogyan a Ludwig névben is.
Ludwig Klages az 1900-as évek elején több grafológiai témájú cikkét is e nevei valamelyikével jegyezte.
Klages teljes névaláírása