2017. augusztus 28., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső testvérei

Korábban említettük, hogy ifj. dr. Balázs Dezső a grafológusként is nevet szerzett ügyvéd volt az elsőszülött a Blockner testvérek közül. Blockner Izidor és neje hat gyermeket neveltek fel, öt fiút és egy leányt.
Pál, Dezső és Vilma
Dezső 1884 április 1-jén született. Öccse Pál 1885 áprilisának végén. A testvérek sorában – egy csecsemőként elhunyt lánygyermek után – 1888 márciusában született Blockner Vilma. Róla azt illik tudni, hogy Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk hitvese lett. Ők hárman voltak a nagyobbak, őket mutathatjuk egy a családi képen. (A fotóért köszönet ifj. dr. Balázs Dezső unokájának.)
Blockner Dezső tizedik életévéhez közeledett, amikor megszületett György, 14 éves volt Sándor születésekor és 15 esztendős, amikor 1899 őszén legkisebb testvére, Imre világra jött.
A fiúk vezetéknevét 1902-ban magyarosították Balázsra. Bár Pál, aki apja halálát követően vezette a családi hirdetőirodát, használta a Blockner családnevet is. Pál, aki a fél szeme világát hadisérülés miatt elveszítette, a leghosszabb életű lett a testvérek közül.
A legkisebbek (Balázs Imre és Balázs Sándor) az első világháború egyik hadszínterén veszítették életüket, 1917-ben ugyanazon a napon. Még húsz évesek sem voltak. Balázs György a második világháború áldozatai közé sorolódott. Dezső következett a távozók sorában 1949-ben. Pált 66 őszén búcsúztatták a megmaradt családtagok. Két évvel később pedig Vilma nénit – aki nőként idővel a család lelke lett. Az utolsó Blockner testvér 80 esztendőt ért meg és 1968-ban hunyt el.

Balázs Dezsőről és testvéreiről további információk, érdekességek találhatók a Grafológia folyóirat e napokban megjelenő számában.

2017. augusztus 21., hétfő

A fotón ifj. dr. Balázs Dezső is látható

Aki kutat, annak érdemes megjegyezni vagy elmenteni a bizonytalan találatokat is! Ékes példája ennek a következő.
Valamikor Teleki Sándor (1821–1892), a „vad gróf” után kutakodtam a neten. S a képtalálatok között ez a csoportkép is előkerült.
Gondolom, senkit nem lep meg, hogy a rajta látható kézírásos feljegyzések vonzották figyelmemet. Bár hamar kiderült, hogy ez a fotó azonos nevű fiához köthető. Ám a képet és a rajta lévő feliratokat alaposabban megnézve szemet szúrt, hogy a Teleki Sándor (1861–1919) (T. S.) mellett ülő személyhez a Balázs Dezső nevet írták. Addig egyetlen képet sem láttam a grafológusként ismertté lett ügyvédről, ifj. dr. Balázs Dezsőről, így ez a képfájl azonosítatlanul került a róla gyűjtött adatok és képek mappájába a számítógépemre.
Miután sikerült kapcsolatba kerülni ifj. dr. Balázs Dezső unokájával, nemrégiben elküldtem neki ezt a fotót, ő pedig szinte azonnal megerősítette, hogy ezen a nagyapja látható.
Köszönet járna azoknak, akik megőrizték az eredeti képet, éppúgy, mint az archivnet. hu weboldalon a naplóról publikáló kutatóknak és a „célszemély” rokonságának, hogy ifj. dr. Balázs Dezsőről egy újabb képet mutathatunk, méghozzá katonai uniformisban, 1916-ból.

2017. augusztus 12., szombat

Klára nénik a magyar grafológiában

Augusztus 12. a Klára nevet viselők névnapja. E név eredetét a késő latin ’clarus’ melléknév nőnemű alakjához társítják. Jelentései között olyan szavakat találunk, mint világos, fényes, ragyogó, kitűnő, jeles, híres.

A hazai grafológia történetében több Klára ismertté tette magát. Érdekes, hogy a grafológiában való elmélyedésük előtt mindhárman a rajzolást vagy a festést gyakorolták. A Magyar Írástanulmányi Társaság tagjaiként részesei voltak annak történetének. Az is közös bennük, hogy koruk miatt a „Klára néni” megszólítást mindannyian kiérdemelték.

Románné Goldzieher Klára (1881–1962) festőnek készült, és iparművészettel foglalkozott, mielőtt a grafológiára rátalált volna. A tudományos grafológia hazai úttörője, a MÍT egyik alapítója. Neve nemzetközileg is ismertté lett.
Neki egyik tanítványa volt Rákosné Ács Klára (1899–1993), aki zenei tanulmányait hagyta abba a képzőművészetért, mégis idővel az írások vizsgálata lett munkásságának fő területe. Rákosné a 20. század 80-as éveitől a pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja lett hazánkban.
Váczi Klára (1920–2007) képzett grafikus volt, akinek ugyancsak felkeltette érdeklődését az írásvizsgálat, el is mélyedt benne. Őt is az intuitív grafológia művelői közé sorolhatjuk.

2017. augusztus 7., hétfő

Rose-Alsa Schuler, a svájci grafológus

Valószínűleg az apja által készített
illusztráción Rose-Alsa Schuler
látható kislányként
Rose-Alsa Schuler a francia festő és illusztrátor Théophile Schuler (1821–1878) lányaként született 1872 szeptemberében. Apjának elzászi voltára és kötődésére utal az ő nevében az „Alsa” tag, a Rose pedig anyja keresztneve volt. Még kislány volt, amikor az apja elhunyt. Az anyjával élt, annak 1916-os haláláig. A svájci Neuchâtel lett a lakhelye, de valójában két hazája is volt: Elzász és Svájc. Párizshoz pedig a grafológiai élet kötötte. Tagja volt egy francia grafológiai társaságnak. Részt vett 1928-ban a második, majd előadást tartott 1937-ben a harmadik nemzetközi grafológiai kongresszuson Párizsban. Ekkor Aimée Rapin (1868–1956) karok nélkül élő svájci festőnőt mutatta be, aki nemcsak festett, hanem írt is lábával. Rose-Alsa Schuler a következő tavaszt már nem érhette meg, 1938 elején influenza vitte el 65 éves korában.
Aiméé Rapinről publikált könyvecskéje (1937) mellett még említendők a Moussolinit (1925) valamint Édouard Schuré elzászi illetőségű francia gondolkodót a kézírásuk által bemutató (1928) tanulmányai.

2017. augusztus 3., csütörtök

Joseph Seiler, a radiesztéta

Több forrás is említi, hogy a jeles svájci grafológus Joseph Seiler a radiesztéziának is értő művelője volt. Ezen az 1971-ben készült felvételen éppen e tevékenysége közben láthatjuk.
A kisfilmből megtudhatjuk, hogy Seiler 15 éves kora óta foglalkozott radiesztéziával, természetesen csak hobbiból. A hivatása a teológiához, pszichológiához, pedagógiához és grafológiához, vagyis a segítségnyújtás különböző formáihoz kapcsolódott.
A radiesztézia azért volt érdekes számára, mert láthatatlan energiák érzékelését gyakorolta általa. Azt mondta, hogy minden ember rendelkezett valaha ezzel a képességgel, de mára már elfelejtettük. Ő ezt az adottságot ébresztette fel újra önmagában, mivel visszahozható bárki más számára is.
Ingával dolgozott, mert az inga felerősítette az érzékelést. A módszerrel vizet keresett, meg tudta mondani a vízlelőhely szélességét, mélységét is. Volt olyan, hogy a rezgés minősége alapján nem vízre bukkant, hanem pl. csontvázra.
Nemcsak a földben tapasztalható energiaáramlás alapján tudott tájékozódni, hanem a fák sziluettjéből, a faágak rajzolataiból is.