2017. május 29., hétfő

90 éve született Füzes Mária

Füzes Mária írást elemez
könyvbemutatóján (2008)
Nagy Mária néven 1927. május 29-én született Budapesten. Iskoláit is ott végezte. 13 éves korában egy talált könyv – Giay Rudolf A grafológia tankönyve c. műve – keltette fel a figyelmét a grafológia iránt. S emellett Biró József A modern grafológia c. művét is forgatta. Ekkor már az 1940-es éveket számlálták, s mire igazán elmélyedt benne, már nem volt illendő ezzel foglalkozni. De neki az élete volt a grafológia, szeretett férje elhunyta után ez éltette. S bár Füzes Mária már túl volt élete javán, amikor megadatott a lehetőség, 80-as évektől kezdve sokat tett a grafológia népszerűsítéséért, megismertetéséért. Személyes írásvizsgálatok során sokaknak mutatott utat. Analízisei megjelentek a sajtóban is. Egy életmód magazin grafológiai rovatában az íráselemzés alapjaiba avatta be az olvasókat. Örömmel ment tanítani is, ahová csak hívták, hogy átadja tudását. Még egyetemen is oktatta a grafológiát. 1988-ban a MÍT megújulásakor csatlakozott az alapítókhoz.
Megadatott számára, hogy tudását és tapasztalatait egy könyvbe rendezhesse. 2008-ban jelent meg Az én grafológiám c. műve.
Mária néni, azaz Füzes Ivánné 81 évet élt, 2009 februárjában hunyt el.

2017. május 22., hétfő

Apja lánya – Balázs Magda

Balázs Magda
Balázs Magda ifj. dr. Balázs Dezső és neje (Freund Stefánia) lányaként 1913. december 1-jén született Budapesten. (Hivatalos neve: Balázs Magdolna Edit.)
Remek nyelvérzéke volt. Jól tudott latinul, és néhány hónap alatt elsajátította az ógörög nyelvet az egyetemi felvételijéhez. Balázs Magda pszichológiát tanult. Ennek fényében nem annyira meglepő, hogy 21 évesen, 1935 novemberében előadást tartott Klages szellemtudományos pszichológiájáról a MÍT-ben.
1937 májusában ment férjhez, 1942 nyarán született a kislánya. Hamarosan azonban megözvegyült. A harmincas éveiben járó fiatalasszony idővel új párjára lelt – akitől egy fia született – majd új hazára talált. Orvos férjével és két gyermekével 1950 augusztusában Izraelben telepedett le.
Művelt asszony volt, hobbija volt a csillagászat és szeretett túrázni is. A komolyzenéért rajongott, szeretett énekelni, főleg operaáriákat. Lánya és fia révén egyaránt 3-3 unokája született. Magda Naor szép kort ért meg, 95 esztendősen, 2009. januárjának utolsó napján hunyt el Tel Avivban.

Köszönet a fotóért és a személyes információkért az azokat rendelkezésre bocsájtó családtagoknak!

2017. május 15., hétfő

Ki volt ifj. dr. Balázs Dezső?

Blockner Dezső néven a 20. század elején hirdetőiroda-tulajdonosként ismertté lett Blockner Izidor első fiaként 1884. április 1-jén született. S 15 esztendős volt, amikor a legkisebb fivére született. Volt egy húga is, aki Hajós Alfréd felesége lett. Az öt Blockner-fivér családnevét idővel részben vagy egészben Balázsra módosította. (Sajnos három kisebb fivére háborúban veszítette életét.)

Ifj. dr. Balázs Dezső (1910)
Jogi tanulmányai végeztével ifj. dr. Balázs Dezső ügyvéd lett és 1910-ben megnősült. Lánya, Magda 1913 decemberében született.
Ifj. dr. Balázs Dezső nevével különféle szervezetek tagjai vagy előadói között találkozhatunk. Irodalmi, jogi és lélektani témákról is tartott előadásokat és tanulmányokat adott közre. 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság alapítói között főtitkár és ügyész minőségben találjuk. A következő esztendőkben elsősorban a kriminalitás témakörébe illő előadásokat tartott e társaság ülésein.
Életének fő műve és grafológusi munkásságának csúcsa az 1943 végére megjelent terjedelmes és tartalmas könyv, melynek címe: Ember, jellem, írás, s amelynek elkészítésében szerzőtársa dr. Hajnal Richárd, idegorvos lett. E mű ma is etalon a hazai grafológiai irodalomban.
A könyv megjelenésekor ifj. dr. Balázs Dezső már nagypapa volt. Feleségét 1945 tavaszán egy balesetben veszítette el, őt magát pedig 64 esztendősen 1949 márciusában ragadta el a halál. Övéi mellett nyugszik, a családi sírboltban.

Köszönet a fotóért és a személyes információkért az azokat rendelkezésre bocsájtó családtagoknak!

2017. május 8., hétfő

Ki volt dr. Hajnal Richárd?

dr. Hajnal Richárd
Hajnal Richárd 1898-ban született. Szerény körülmények között nevelkedett. Már diákkorában részt vett a munkásmozgalomban. Belépett a KMP-be is, majd ténykedett az Antialkoholista Mun­kásegyletben és a Gyermekbarát Egyesületben.
Túravezetőként is aktív volt. 1924-ben közreadott egy tanulmányt A turistaság egészségtana címmel a Természetbarát Könyvtár sorozatban.
Az idegorvosként praktizáló dr. Hajnal csatlakozott Stekel hazai követőihez, és 1929-ben alapító tagja lett az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének. (Itt közölt fényképét honlapjukról vettük át.) Ténykedett a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületben. Hivatása kapcsán is voltak jelentősebb publikációi.
A harmincas évek elejétől felbukkan neve a Magyar Írástanulmányi Társaság tagjai között is. 1931-ben titkárként, valamint több alkalommal tartott előadást.
Dr. Hajnal Richárd nevét a magyar grafológiatörténet elsősorban, a 20. század első felének – ha nem az egész évszázad – legnagyszerűbb grafológiai könyvének egyik szerzőjeként tartja számon. A szakmai berkekben csak „Balázs-Hajnal”-ként emlegetett Ember, jellem, írás ifj. dr Balázs Dezső és dr. Hajnal Richárd tudását és munkáját dicséri és 1943 végén jelent meg.
Dr. Hajnal 1945 után az OTI-nál vezetőként ténykedett. A 40-es évek végén a neurológiai és pszichoterápiás rendelést vezette Újpesten. Amikor 1959 februárjában egy mozgalmi összejövetelen hirtelen érte a halál, a Trefort utcai rendelőintézet főorvosaként dolgozott.

2017. május 1., hétfő

Georg Schneidemühl és a grafológia

Dr. Georg Schneidemühl
A német állatorvos, patológus és egyetemi tanár Georg Scheidemühl Poroszország nyugati részén született 1853 decemberében egy kereskedő fiaként. Berlinben kezdte állatgyógyászati tanulmányait. 22 évesen már állatorvos volt, de munkája mellett természettudományi és orvosi tanulmányait is folytatta (Halle, Kiel), 1883-ban Erlagenben doktorátust kapott, s innentől kezdve sorra tette közzé szakmai publikációit.
1896-ban a sziléziai Breslau (ma Wrocław) egyetemének állatorvos-tudományi oktatója majd vezetője lett. 1905-ben a kieli egyetemen az összehasonlító patológia professzora, majd docense lett. Innen 1922-ben, 68 esztendősen ment nyugdíjba és Potsdamba költözött, és 1928 novemberében 74 esztendősen hunyt el szülővárosában.
Az 20. század első évtizedeiben, kieli professzorsága idejében grafológiai tárgyú művei is megjelentek. Dr. Georg Schneidemühl szerzőségével A Kézírás és karakter (Handschrift und Charakter) első ízben 1911-ben jelent meg, majd egy vékonyabb kötet is napvilágot látott tőle első ízben 1916-ban mely A Kézírás-értékelés (Die Handschriftenbeurteilung) címet kapta.