2017. június 26., hétfő

Erlenmeyer fényképe 1876-ból

„Dr. A. Erlenmeyer 1876.” ez áll a fotó alján ceruzával írva, és joggal feltételezhetjük, hogy ezen a több mint 140 éves fotón valóban az ő saját kezű aírása van. Az ifjú orvos Albert Erlenmeyer (18491926) német pszichiáter és grafológus. Még élete java előtte áll, s mindaz, amiért a grafológia története is számon tartja nevét. Az 1849 márciusában született Friedrich Albrecht Erlenmeyer ekkoriban 27 éves. Már nős ember. Még bőven van haja és már tisztes szakállt viselt. Doktori végzettséggel rendelkezik, s gyakorló orvos a pszichiátriai betegségek terén abban a bendorfi gyógyító intézményben, melyet apja hozott létre. Nemcsak fiatal, de ő az ifjabb Erlenmeyer is, hiszen az apja Adolf Albrecht Erlenmeyer (18221877) neve nagyon hasonló, és a tevékenységi területük is. (Épp ezért esetében az Albrecht Erlenmeyer II névformával gyakran találkozhatunk.) Apját a következő nyáron veszíti el, s ezután ő irányítja a család gyógyintézményének szakmai munkáját.

2017. június 19., hétfő

Albrecht Erlenmeyer és a grafológia

Dr. Friedrich
Albrecht Erlenmeyer
Friedrich Albrecht Erlenmeyer 1849 márciusában született, s hivatalosan még a Johann nevet is megkapta. Az apja, Adolf Albrecht Erlenmeyer (1822–1877) az ő születése előtti esztendőben hozta létre magán elmegyógyintézetét Bendorfban. Így az ifjabb Albrecht szinte beleszületett az orvoslásba. 1872-ben orvosdoktor lett, s hamarosan átvette az intézmény szakmai vezetését.
A neurológia és a pszichiátria területéről is jelentek meg publikációi. 
Ám számunkra a legérdekesebb a német ideggyógyász 1879-ben, harmincéves korában megjelent műve. A kézírás pszichológiai és patológiai alapvonásai c. számon tartott tanulmányának eredeti címe: Die Schrift. Grundzüge ihrer Physiologie und Pathologie.
Erlenmeyer foglalkozott agráfiával is. Valamint az írás tudományos vizsgálatával foglalkozó folyóiratok létrehozásában is ténykedett.
A szerveződések kapcsán illik megemlíteni: már akadémista korában egy „testvériség” szervezet tagja lett, valamint, hogy szabadkőműves társaság tagja volt.
Dr. Albrecht Erlenmeyer 77 évesen, 1926 nyarán rövid betegség után Bendorf tisztelt polgáraként hunyt el. Felesége és lánya voltak a legközelebbi családtagok.

2017. június 12., hétfő

Dr. Dorning Henrik és az Interpol

A Grafológia folyóirat aktuális, a kriminológiával bővebben foglalkozó lapszámában, e téma apropóján helyet kapott az ezen blogon már korábban szereplő dr. Dorning Henrik bemutatása, akiről tudhatjuk, hogy a grafológia is érdekelte, olyannyira, hogy a MÍT elnöki tisztségét vállalta a szervezet megalakulásakor. Az agyaggyűjtés során előkerült egy kép, mely a kriminológia történetének egyik jelentős eseményét idézi, s amelyen dr. Dorning Henrik is látható.

A manapság Interpol néven ismert szervezet közvetlen elődjét 1923-ban Bécsben tartott nemzetközi bűnügyi rendőri konferencián résztvevő országok hozták létre.
A magyar rendőrséget a főkapitány-helyettes, a német nyelvet kiválóan beszélő, tapasztalt és sokoldalúan tájékozott, nemzetközileg is ismert dr. Dorning Henrik képviselte. Így – mondhatni – őt is az alapítók között tudhatjuk. A nemzetközi rendőri szervezetet alapító országokat képviselő 20 férfiúról fényképfelvétel is készült 1923 szeptemberében, ezen az ülő sorban jobbról a második dr. Dorning (jelölve).

2017. június 5., hétfő

Füzes Mária grafológiai könyvéről

A könyv nemesen egyszerű borítóján csupa nagybetűvel írva a címe: Az én grafológiám. Szerzője bemutatkozása a hátoldalán kapott helyet. S ebből az is kiderül, Füzes Mária hatvan esztendőn át foglalkozott az íráselemzés ezen ágával. Azaz egy életnyi tapasztalás van e mű szerzője mögött. De ez nem minden, Füzes Mária a másik embert tisztelő, az elfogadásra és a segítő szándékra nagy hangsúlyt fektető kolléga volt, aki könyvében is gyakorta utal a grafológus felismeréseinek emberbaráti közlésmódjára.
Hogy mi volt a szándéka könyvével? Nyilvánvalóan élethivatásának tapasztalatait átadni. Maga írta, hogy „nem áll szándékomban oktatni, csak a grafológia rejtelmeibe bevezetni”. Mégis olyan érzésem volt a könyvét olvasva, mintha a tanfolyamán lennék, ahol haladunk szépen sorban az alapismereteken, közben érdekes írásmintákat nézünk meg alaposan, amelyek nem pusztán odaillő illusztrációk, hanem az írás mögött az ember jellemzőit vagy jellemét világítják meg. Aligha lehetne ezt másként.
A könyv legnagyobb erénye számomra éppenséggel a nem csupán odatett, hanem röviden, hosszabban bemutatott, éppen ezért tanulságos írásminták közlése. Ezért is merem jó szívvel ajánlani akár a grafológusoknak, akár a grafológiával még csak ismerkedők számára is.
A grafológiai tudás – véleményem szerint – olyan sokrétű, hogy aligha „tankönyvesíthető”. Füzes Mária megpróbálta e könyv lapjain átadni tapasztalatokra épülő tudományát. Ő maga így közli, könyvének célját: „ahhoz szeretném hozzásegíteni, hogy ebben a szerteágazó, kölcsönösen egymásra ható folyamatban el tudjon igazodni”.
Úgy vélem: ez sikerült! Az én grafológiám – Füzes Mária életműve könyv alakban.

2017. május 29., hétfő

90 éve született Füzes Mária

Füzes Mária írást elemez
könyvbemutatóján (2008)
Nagy Mária néven 1927. május 29-én született Budapesten. Iskoláit is ott végezte. 13 éves korában egy talált könyv – Giay Rudolf A grafológia tankönyve c. műve – keltette fel a figyelmét a grafológia iránt. S emellett Biró József A modern grafológia c. művét is forgatta. Ekkor már az 1940-es éveket számlálták, s mire igazán elmélyedt benne, már nem volt illendő ezzel foglalkozni. De neki az élete volt a grafológia, szeretett férje elhunyta után ez éltette. S bár Füzes Mária már túl volt élete javán, amikor megadatott a lehetőség, 80-as évektől kezdve sokat tett a grafológia népszerűsítéséért, megismertetéséért. Személyes írásvizsgálatok során sokaknak mutatott utat. Analízisei megjelentek a sajtóban is. Egy életmód magazin grafológiai rovatában az íráselemzés alapjaiba avatta be az olvasókat. Örömmel ment tanítani is, ahová csak hívták, hogy átadja tudását. Még egyetemen is oktatta a grafológiát. 1988-ban a MÍT megújulásakor csatlakozott az alapítókhoz.
Megadatott számára, hogy tudását és tapasztalatait egy könyvbe rendezhesse. 2008-ban jelent meg Az én grafológiám c. műve.
Mária néni, azaz Füzes Ivánné 81 évet élt, 2009 februárjában hunyt el.

2017. május 22., hétfő

Apja lánya – Balázs Magda

Balázs Magda
Balázs Magda ifj. dr. Balázs Dezső és neje (Freund Stefánia) lányaként 1913. december 1-jén született Budapesten. (Hivatalos neve: Balázs Magdolna Edit.)
Remek nyelvérzéke volt. Jól tudott latinul, és néhány hónap alatt elsajátította az ógörög nyelvet az egyetemi felvételijéhez. Balázs Magda pszichológiát tanult. Ennek fényében nem annyira meglepő, hogy 21 évesen, 1935 novemberében előadást tartott Klages szellemtudományos pszichológiájáról a MÍT-ben.
1937 májusában ment férjhez, 1942 nyarán született a kislánya. Hamarosan azonban megözvegyült. A harmincas éveiben járó fiatalasszony idővel új párjára lelt – akitől egy fia született – majd új hazára talált. Orvos férjével és két gyermekével 1950 augusztusában Izraelben telepedett le.
Művelt asszony volt, hobbija volt a csillagászat és szeretett túrázni is. A komolyzenéért rajongott, szeretett énekelni, főleg operaáriákat. Lánya és fia révén egyaránt 3-3 unokája született. Magda Naor szép kort ért meg, 95 esztendősen, 2009. januárjának utolsó napján hunyt el Tel Avivban.

Köszönet a fotóért és a személyes információkért az azokat rendelkezésre bocsájtó családtagoknak!

2017. május 15., hétfő

Ki volt ifj. dr. Balázs Dezső?

Blockner Dezső néven a 20. század elején hirdetőiroda-tulajdonosként ismertté lett Blockner Izidor első fiaként 1884. április 1-jén született. S 15 esztendős volt, amikor a legkisebb fivére született. Volt egy húga is, aki Hajós Alfréd felesége lett. Az öt Blockner-fivér családnevét idővel részben vagy egészben Balázsra módosította. (Sajnos három kisebb fivére háborúban veszítette életét.)

Ifj. dr. Balázs Dezső (1910)
Jogi tanulmányai végeztével ifj. dr. Balázs Dezső ügyvéd lett és 1910-ben megnősült. Lánya, Magda 1913 decemberében született.
Ifj. dr. Balázs Dezső nevével különféle szervezetek tagjai vagy előadói között találkozhatunk. Irodalmi, jogi és lélektani témákról is tartott előadásokat és tanulmányokat adott közre. 1929 végén a Magyar Írástanulmányi Társaság alapítói között főtitkár és ügyész minőségben találjuk. A következő esztendőkben elsősorban a kriminalitás témakörébe illő előadásokat tartott e társaság ülésein.
Életének fő műve és grafológusi munkásságának csúcsa az 1943 végére megjelent terjedelmes és tartalmas könyv, melynek címe: Ember, jellem, írás, s amelynek elkészítésében szerzőtársa dr. Hajnal Richárd, idegorvos lett. E mű ma is etalon a hazai grafológiai irodalomban.
A könyv megjelenésekor ifj. dr. Balázs Dezső már nagypapa volt. Feleségét 1945 tavaszán egy balesetben veszítette el, őt magát pedig 64 esztendősen 1949 márciusában ragadta el a halál. Övéi mellett nyugszik, a családi sírboltban.

Köszönet a fotóért és a személyes információkért az azokat rendelkezésre bocsájtó családtagoknak!

2017. május 8., hétfő

Ki volt dr. Hajnal Richárd?

dr. Hajnal Richárd
Hajnal Richárd 1898-ban született. Szerény körülmények között nevelkedett. Már diákkorában részt vett a munkásmozgalomban. Belépett a KMP-be is, majd ténykedett az Antialkoholista Mun­kásegyletben és a Gyermekbarát Egyesületben.
Túravezetőként is aktív volt. 1924-ben közreadott egy tanulmányt A turistaság egészségtana címmel a Természetbarát Könyvtár sorozatban.
Az idegorvosként praktizáló dr. Hajnal csatlakozott Stekel hazai követőihez, és 1929-ben alapító tagja lett az Aktív-Analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének. (Itt közölt fényképét honlapjukról vettük át.) Ténykedett a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületben. Hivatása kapcsán is voltak jelentősebb publikációi.
A harmincas évek elejétől felbukkan neve a Magyar Írástanulmányi Társaság tagjai között is. 1931-ben titkárként, valamint több alkalommal tartott előadást.
Dr. Hajnal Richárd nevét a magyar grafológiatörténet elsősorban, a 20. század első felének – ha nem az egész évszázad – legnagyszerűbb grafológiai könyvének egyik szerzőjeként tartja számon. A szakmai berkekben csak „Balázs-Hajnal”-ként emlegetett Ember, jellem, írás ifj. dr Balázs Dezső és dr. Hajnal Richárd tudását és munkáját dicséri és 1943 végén jelent meg.
Dr. Hajnal 1945 után az OTI-nál vezetőként ténykedett. A 40-es évek végén a neurológiai és pszichoterápiás rendelést vezette Újpesten. Amikor 1959 februárjában egy mozgalmi összejövetelen hirtelen érte a halál, a Trefort utcai rendelőintézet főorvosaként dolgozott.

2017. május 1., hétfő

Georg Schneidemühl és a grafológia

Dr. Georg Schneidemühl
A német állatorvos, patológus és egyetemi tanár Georg Scheidemühl Poroszország nyugati részén született 1853 decemberében egy kereskedő fiaként. Berlinben kezdte állatgyógyászati tanulmányait. 22 évesen már állatorvos volt, de munkája mellett természettudományi és orvosi tanulmányait is folytatta (Halle, Kiel), 1883-ban Erlagenben doktorátust kapott, s innentől kezdve sorra tette közzé szakmai publikációit.
1896-ban a sziléziai Breslau (ma Wrocław) egyetemének állatorvos-tudományi oktatója majd vezetője lett. 1905-ben a kieli egyetemen az összehasonlító patológia professzora, majd docense lett. Innen 1922-ben, 68 esztendősen ment nyugdíjba és Potsdamba költözött, és 1928 novemberében 74 esztendősen hunyt el szülővárosában.
Az 20. század első évtizedeiben, kieli professzorsága idejében grafológiai tárgyú művei is megjelentek. Dr. Georg Schneidemühl szerzőségével A Kézírás és karakter (Handschrift und Charakter) első ízben 1911-ben jelent meg, majd egy vékonyabb kötet is napvilágot látott tőle első ízben 1916-ban mely A Kézírás-értékelés (Die Handschriftenbeurteilung) címet kapta.

2017. április 24., hétfő

Saint Morand, a "névadó"

St. Morand elsősorban a borászok védőszentjeként ismert és nagy kultusza van egész Elzászban, valamint Franciaország más régióiban és Németország egyes térségeiben is tisztelik.
A XI. század közepén született szerzetes német nemesi család sarja. Tanulmányait a worms-i püspöki iskolában folytatta, majd zarándoklatra indult. Később Cluny-ban élte szerzetesi életét.
Idős korában érkezett Altkirchenbe, afféle missziós feladatokra kérte fel egy gróf, akinek tanácsadója is lett. Továbbá Morand az akkor épülő Szt. Kristóf templom első egyházi embere volt. Ott élte utolsó éveit, 1115. június 3-án hunyt el cellájában. Altkirchenben is temették el.
Saint Morand
Már életében több csodát tulajdonítottak neki. Morand-t 1181-ben nyilvánították szentté. Legendájához hozzáfűzik még, hogy a nagyböjtöt egy szőlőfürttel bírta ki. Ezért gyakran ábrázolják kezében szőlőfürttel és bottal. Ünnepnapja június 3.
Több templomot emeltek tiszteletére. S ma már az altkirchi templom az ő nevét viseli, valamint a monostor egyik épületéből kialakított kórház is. Sírja zarándokhellyé lett. Kétségtelenül Altkirch lett St. Morand kultuszának központja.
Végezetül említsük meg: Alkirch nem messze található Mulhouse-től (vonattal, autóval 20-30 percre), ahol Elisabeth Koechlin született, aki H. Saint Morand néven publikált, és elsősorban e néven tartja számon a grafológiatörténet.

2017. április 17., hétfő

Ki rejtőzött a H. Saint Morand név mögött?

A villa, ahol Elisabeth
szüleivel és testvéreivel élt
Elisabeth Sandoz apja Albert Sandoz (1845–1926) Bázelben született, majd az onnan 30 km-nyire (bár másik országban) lévő Mulhouse városában telepedett le. Ott nősült, felesége Elisabeth Buhl (1848–1920) hat gyermeket szült a textilipari vállalkozónak. A legkisebb gyermek, Elisabeth – aki anyja keresztnevét kapta – akkor született, amikor felépült a Villa La Bourdonnière, ahol a gyáros gyermekei felnőttek. Az 1888. szeptember 19.-én született lány (becézve Lise vagy Louise) 25 évesen, 1914. januárjában lett André Koechlin (1888–1954) felesége Mulhouse-ban.
Első fiúk, Renaud Koechlin még az év novemberében megszületett Luasenne-ban. Második fiúk ugyanott született 1918-ban, Henry François Koechlin jogász lett.
Madame Koechlin aláírása
Koechlin asszony a harmincas évek végén publikálta grafológiai művét H. Saint Morand néven, francia nyelven. A háború 1940-ben Elzászból Párizsba űzte őket, ahol grafológusként ténykedett. Negyven év házasság után 65 évesen özvegyült meg, férje 1954 februárjában Mulhouse-ban hunyt el.
Ő folytatta grafológusi munkáját, s élete alkonyán tette közzé ismert tipológiáját. 1977 szeptemberében nyolc nappal a 89. születésnapja előtt hunyt el a Párizs közeli Garches településen.

2017. április 11., kedd

Egy kis költészet...

A Költészet Napján hadd citáljak egy verset! Nem is akármilyent!

„De hát én mindig is
hittem a grafológiában.
A kéz iramló üzenetei,
a szaggatott füzér, a horgok,
a dőlésszög, a zárt, nyitott ivek,
az ékezetek elmaradozó, vagy
előrelobbant zászlai
őszintébbek, személyesebbek,
mint a tekintet,
mint a beszéd.”


Fodor András
Levelek című versében írta e sorokat Fodor András (1929–1997), aki nemcsak költő és esszéíró volt, de elmélyülten foglalkozott zenével és képzőművészettel is, könyvtárosi és szerkesztői tevékenységei mellett.
Ha az idézet sorokat grafológiatörténethez kapcsolnánk, arról lenne érdemes szólni, hogy a Levelek című vers – mely teljes egészében olvasható a költői életmű digitalizált gyűjteményében, még autográfként is – az 1985-ben megjelent Reményfutam c. kötetéből való. S keletkezése a 20. század végének arra az időszakára tehető, amikor több évtizedes mellőzöttség után a grafológia újra teret kaphatott.

2017. április 3., hétfő

Grafológia a tejívóban – jelenet egy szovjet filmből

Ilf és Petrov az 1930-as években
A Grafológia folyóirat aktuális számában a kávéházi grafológiáról szóló cikkében Urbán József egy szovjet film humoros részletére hívja fel a figyelmet, melynek egyik szereplője – mondhatni –  grafológus.
Az Ilf és Petrov villamoson (Ехали в трамвае Ильф и Петров) az Ilja Ilf (1897–1937) és Jevgenyij Petrov (1903–1942) alkotópáros írásaiból készült filmalkotás, mely a múlt század 20-30-as éveinek Moszkvájában játszódik.
Az 1972-es szovjet filmet az akkoriban még fiatal Viktor Tyitov (1939–2000) rendezte. Egyik főszereplője, Vlagyimir Baszov (1923–1987)  egy főosztályvetőt alakított. Ő találkozott a grafológiával foglalatoskodó állatidomárral, akit Zinovij Gerdt (1916–1996) formált meg. Hogy mi történt velük? Az az itt látható filmrészletből kiderül!

2017. március 27., hétfő

Michon portré

Émile de Vars utáni kutakodás során egyik művének közzététele kapcsán bukkant elő Jean-Hippolyte Michon e portréja. Mely azért izgalmas, hiszen néhány képet ismerhettünk Michonról, azonban ezt eddig aligha.
A kép alá került felirat (L'abbé Jean-Hippolyte Michon (1806-1881) type de l'abbé de Romilly, et de Paul Sardan) arra utal, hogy Vars kisasszony műveiben Romilly abbé és Paul Sardan alakját is Michonról mintázta.
A fent jelzett weboldalra nemcsak Michon ezen portréja, hanem szülőházának rajza is felkerült.

2017. március 20., hétfő

Émilie de Vars és a grafológia története

Émilie de Vars francia szerző 1810 szeptemberében született Charente megye Saint-Preuil településén. Megismerkedésüket követően nagyon közel került a grafológia atyjának tekintett Michon abbéhoz. Plátói kapcsolatukat mindketten kölcsönösen regénybe írták. (Akit mélyebben érdekel mindez, annak a Grafológia folyóirat 2014/2 számában megjelent cikket ajánlom figyelmébe.)
Émilie de Vars kisasszony a La Graphologie folyóirat készítésében is részt vállalt, és – valószínűleg elsőként – adott közre grafológiatörténeti tanulmányt 1874-ben (címlapját itt mutatjuk). A Historie de la graphologie elsősorban Michon munkásságára fókuszál, bemutatja annak grafológiai rendszerét, de a jeles elődökre is kitér. 
1879-ben már harmadízben jelentették meg Mlle de Vars történeti munkáját, de ő azt nem érhette meg, ugyanis 1877 áprilisának végén otthonában elhunyt. De ezen kiadás címlapján a szerző neve alatt több művét és tevékenységét is feltüntették.

2017. március 13., hétfő

Ki volt Flandrin abbé?

A közismert hivatkozások alapján Michon abbé elődjének tartjuk Flandrin abbét, s hihetnénk, hogy korban is bőven előtte járt. Nos, inkább kortársaknak tekinthetők, hiszen Flandrin csupán 3,5 évvel volt idősebb Michonnál.
Julien Flandrin 1803. május 8-án született. Teológiai tanulmányait követően pedagógiai és papi tevékenységei váltották, illetve egészítették ki egymást. Michon még nem volt harminc esztendős, amikor egy iskolát alapított, amelynek néhány évig Flandrin abbé volt a filozófia tanára.
Flandrin a kézírások alapján frappáns elemzéseket készített az iskola diákjairól, ami felkeltette Michon érdeklődését az íráselemzés iránt. Hamarosan együtt kezdték tanulmányozni a tanítványok írásképeit.
Idővel az egyház Flandrint Párizsba küldte. Lelkészként kezdte, majd az ott töltött három évtized után végül 63 évesen kanonok lett. Nem sokáig élvezhette ezt a magas tisztséget és szép feladatot, mert 1867. március 13-án elhunyt. Éppen ma 150 esztendeje!
Ez alkalomból Flandrin abbéról és Michonnal való kapcsolatáról szóló cikket közölt a Grafológia folyóirat aktuális száma, mégpedig a francia grafológia hazai pártolói közül W. Barna Erika és Demeter Anikó munkájaként. Írásukból megtudhatjuk azt is, hogy Flandrin milyen jellemzőkre figyelt kiemelten a kézíráselemzések során. A szerzőpáros kuriózumként bemutatja Flandrin kézírását Michon értelmezésében.
Nagy valószínűséggel e kastélyban működött az iskola,
ahol Flandrin és Michon abbé összeismerkedett

2017. március 6., hétfő

Festett portré Madzsar Alice-ról

A mozgásművészként ismert, de a grafológiával is elhivatottan foglalkozó Madzsarné Jászi Alice egyik, Szabó Ervinnek (1877–1918) a tudós, könyvtárosnak írott, levelében (1908 szeptemberében) közölte: Ma kezdett el Czigány festeni. Életnagyságú profilkép lesz. A beállítás nagyon ügyes, de persze, hogy hogy fog sikerülni, azt még nem tudhatjuk”.
Nos, a Czigány Dezső (1883–1938) által festett portré elkészült, itt mutatjuk a fotóját.
Palasovszky Ödön (1899–1980) aki a 20. század sokoldalú és eredeti alkotóművésze volt, nem mellesleg Alice alkotótársa és tisztelője, egy cikkében említést tett a festményről, és eképpen írt róla: „Czigány Dezső a Madzsar Alice-ból kisugárzó költészetet festette meg”.

2017. február 28., kedd

100 éve született Augusto Vels

A spanyol grafológia jelentős képviselője 1917. február 28-án született Spanyolország déli részén, s az Augusto Alfonso Velasco Andreo nevet viselte. Iskolái elvégzését követően zenét tanult, ám hamarosan dolgozni kényszerült. A polgárháború évei alatt találkozott a grafológiával. A háborút követően újra hivatalos állásában a Telegraph cégnél dolgozott. Majd idővel egy katalán lapban kezdett publikálni, ekkoriban lett az írói neve Augusto Vels. Népszerűvé vált a grafológiai cikkeivel. Diplomát szerzett pszichológiából, miközben már maga is oktatott, kutatott és publikált a grafológia terén. S 1949-ben megalapozta módszerét, melyet grafoanalízisnek nevezett. Ugyanezen évben nősült. (Vels íráselemzés kapcsán ismerte meg élete párját, később két gyermekük született.) 1961-ben jelent meg első ízben legfontosabb műve Az írás és személyiség (Escritura y Personalidad). A grafológia gyakorlati hasznát az üzleti életben is felismerte. Spanyol grafológia szervezetekben valamint a grafológia tudományos elismertetésében is nagy szerepet vállalt. Nemcsak szülőhazájában, a spanyol nyelvterületeken mindenütt számon tartják munkásságát. Számos elismerést kapott. A spanyol grafológia atyjának titulált Augusto Vels 83 éves korában 2000 nyarán egy barcelonai kórházban hunyt el.
Augusto Vels életéről és munkásságáról a Grafológia folyóirat 2014/2 száma közölt cikket.

2017. február 20., hétfő

Festmény a grafológus bárónőről

Sally von Kügelgen (1860–1928) balti német festőművész az észtországi Tartu szülötte. S ugyan 1890-től többnyire Rómában élt, szülőföldjére vissza-vissza látogatott. Ő készítette ezt az olajfestményt 1900 körül Isabella von Ungern-Sternberg bárónőről.
A grafológiával is foglalkozó akkoriban ötvenes éveiben járó asszony fodros ruhát, ékszereket és virágdíszeket visel, egyik könyökét az asztalra téve ül, fejét lágyan kezére támasztva látható a festményen, sötétbe burkolózó háttér előtt.
A kép jó ideig a család tulajdonában volt. Egy 1939-es forrás szerint akkori tulajdonosa Rudolf von Wistinghausen (1905–1981) német diplomata. Ő a bárónő unokája, és tíz esztendős volt nagyanyja halálakor, és ő Isabella von Ungern-Sternberg bárónő egyetlen, fiatalon (28 évesen) elhunyt lányának az fia.
A festményen látható grafológus bárónő dédunokája Henning von Wistinghausen, aki az 1991-ben függetlenné lett Észt Köztársaság első német nagykövete volt. Ő úgy gondolta, hogy a kép maradjon ott, ahol dédanyja élt. Így Tallinnban, Németország nagykövetségének egyik falán látható e festmény.

2017. február 13., hétfő

Isabella von Ungern-Sternberg a grafológus

Isabella Olga von der Pahlen baronesz – egy balti német arisztokrata család sarja –1846 szeptemberében született Tallinnban. Elsőszülött volt, s még nyolc testvére lett.
Hajadonként 1876-ban olaszországi utazása során összeismerkedett az akkoriban még nagy művei előtt álló Friedrich Nietzsche (1844 –1900) német filozófussal. Továbbá annak húgával, Elizabeth-tel, akit a források gyakran a barátnőjeként említenek.
Már harminc is elmúlt, amikor 1878 márciusában nőül ment az ugyancsak előkelő és gazdag család tagjához Rudolf von Ungern-Sternberg (1837–1897) báróhoz, s lett Isabella von Ungern-Sternberg báróné. A párnak négy gyermeke született, három fiú és egy leány.
Cseperedő gyermekei mellett irodalmi szalont tartott, majd túl negyvenedik életévén kezdett grafológiával foglalkozni.
1895-tól élete végéig a párizsi Grafológiai társaság tagja volt (és tiszteletbeli alelnöke lett.)
Első, 1898-ban megjelent francia nyelvű tanulmányán e megjelölés szerepel a neve alatt. 1900-ban egy német grafológiai társaságnak is tagja lett. Már özvegy ekkoriban, és utazgat is Németországban. A 20. század elején több grafológiai témájú művet publikált, ezek közül leggyakrabban az 1902-ben megjelent Nietzsche-vel és kézírásával foglalkozó tanulmányát említik.
Jelentősebb esemény még: 1912-ben találkozott II. Miklós (1868–1918) orosz cárral. Isabella von Ungern-Sternberg 68 évesen 1915 augusztusában hunyt el szülővárosában.

2017. február 6., hétfő

Werner Wolff a sokoldalú pszichológus

A német Werner Wolff 1904 februárjában született Berlinben. 1930-ban a berlini egyetemen doktorált. 1933-ban elhagyta Németországot, néhány éven át spanyol egyetemeken oktatott pszichológiát, valamint az ősi szimbólumokat kutatta. Majd 1939-ben az Egyesült Államokba költözött feleségével. 1942-től haláláig a nagymúltú New Yorki Bard College tanáraként pszichológiát oktatott.
A kísérleti mélylélektan, a személyiségpszichológia mellett az elsők között foglalkozott a gyermekek viselkedésével és személyiségével. Kortársa Gordon W. Allport (1897–1967) igen elismerően beszélt róla, s éppen széleskörű érdeklődését emelte ki. Wolffnak a pszichopatológia és az etno-pszichológia területéről is jelentek meg könyvei. Érdekelte az antropológia, a vallás, no meg a grafológia is.
1937-ben Párizsban a 3. Nemzetközi Grafológiai Kongresszuson a tudatalattinak a kézírásban való kivetüléséről tartott előadást. 
A Diagrams of the Unconscious (A tudattalan ábrái) című 1948-ban először már odakint, Amerikában megjelent könyvében alaposan bemutatta ezzel kapcsolatos eredményeit.
Werner Wolff halálát szívproblémák okozták 1957 májusában. A professzor nyughelye a Bard kollégium kertjében található.

2017. január 30., hétfő

Rosa Baughan és a kézíráselemzés

Rosa Baughan kézjegye
A Viktória-kori Anglia híres tenyérjósa volt Rosa Baughan (1829–1911) kisasszony. Szerzőként is tevékeny volt. Könyvet írt a tenyérjóslásról, valamint az okkult ismeretekről készített egy összefoglaló művet. De a fiziognómia irodalmához is hozzátett.

Az első kiadás címoldala
Számunkra a Character Indicated by Handwriting c. műve lehet érdekes. Ennek alcím-szerű beharangozója így szól: Gyakorlati értekezés annak alátámasztására, hogy egy személy kézírása csalhatatlan útmutató a jelleméhez, illusztrálva államférfiak, ügyvédek, katonák, egyházi személyek, szerzők, költők, zenészek, színészek és más személyek kézírásos leveleivel.
A londoni The Bazaar kiadó jelentette meg első ízben 1877-ben. Majd mások 1886-ban újra kiadták. A szerző halála utáni a harmadik kiadása.
Az említett művek nem fedik le teljesen Rosa Baughan igencsak sokszínű szerzői hagyatékát. Megjelentek még a tollából szerelmes történetek, valamint Shakespeare színdarabok rövidítve, készített útmutatót franciaországi üdülőhelyekről az angoloknak, és még bőrműves munkákról is publikált.

2017. január 23., hétfő

Joachim Schrijver holland orvos és grafológus

Amszterdamban született 1871. szeptember 17-én. Hétgyermekes zsidó családban nőtt fel.
A holland belgyógyász és grafológus esetében eszünkbe juthat a „Nomen est omen” mondás, hiszen a Schrijver név jelentése „író”.
Dr. J. Schrijver nevével grafológiai tankönyv szerzőjeként is találkozhatunk. Valamint Dr. Joachim Schrijver lett az 1926-ban alakult Holland Grafológiai Egyesület első elnöke.
Tudjuk róla, hogy 1936-ban egy a spanyol köztársaságot támogató szervezet titkára lett.
Már bácsi korban volt, amikor 1944 januárjában deportálták és theresienstandi koncentrációs tábor „lakója” lett. De 1945 nyarán visszatérhetett Amszterdamba.
Elérte még a 80 éves kort, 1951. november 12-én hunyt el.

2017. január 16., hétfő

Paula Sinzheimer grafológiával is foglalkozott

1890 májusában született Würzburgban zsidó borkereskedő lányaként. Mire betöltötte a 21. évét családi állapota: özvegy. Második férje Hugo Sinzheimer (1875–1945) jogász, jogtudós lett. 1913-ban házasodtak, első gyermekük 1914 tavaszán jött a világra. Ő nyolc éves lehetett, amikor a negyedik gyermekkel teljes lett a család.
Paula Sinzheimer
A Sinzheimer házaspár jobbnak látta, ha elhagyják Frankfurtot és a hitleri Németországot, így 1933-ban Hollandiában telepedtek le. A férjnek sikerült egyetemi tanári állást kapnia ott. Majd munkajogi könyvén dolgozott.
Kivándorlásukat követően Paula Sinzheimer a grafológiában mélyedt el, valamint fejlődéslélektani kutatásokban segédkezett az egyetemen. Ekkoriban már nagyszülők. Ám Paula folyamatosan képezte magát a grafológia terén, még akkor is, amikor már bujkálniuk kellett. 1945 májusában nagy megkönnyebbülés volt számukra, hogy négy gyermekük túlélte a szörnyűségeket. Még azon az őszön az addigra elismert munkajogász férj, 70 évesen elhunyt. Paula is 70 éves korában távozott el, 15 esztendővel később 1960 novemberében.
Legidősebb gyermekük élt a legtovább, Gertrud Mainzer emlékeiről mesélt e felvételen, melynek végén fotókat is mutatnak a családtagokról.

2017. január 9., hétfő

L. Meyer népszerű grafológiai tankönyve

Első ízben 1895-ben jelent meg L. Meyer álnéven a „Lehrbuch der Graphologie”, mely a svájci Laura von Albertini munkája volt. (Első kiadást még nem láttam, de a későbbi kiadásokban a belső címlapon feltüntették a valódi nevét is.)
Ez a német nyelvű, gótbetűkkel szedett, jól szerkesztett és írásmintákkal gazdagított könyv népszerű lett a német nyelvterületeken – még hazánkban is e nyelvet ismerők körében. Többnyire kék borítóval jelent meg és a 20. század elején hosszú évekig az egyik legismertebb, legolvasottabb grafológiával foglalkozó kézikönyv volt. A grafológia tankönyve lehetne a magyar címe, és „mindenkinek” készült.
Szerzője 1909-es halála után is több ízben megjelent még népszerű munkája. Néhány későbbi kiadásában, a lánya neve (Nina von Albertini) is megjelent szerzőként, aki feltehetően ezt-azt módosított benne illetve tovább bővítette.

Akinek még nem volt módja L. Meyer könyvét a kezébe vennie, e rövid felvétel segítségével belepillanthat egyik példányába.

2017. január 2., hétfő

Laura von Albertini vagyis L. Meyer

Laura von Albertini
A grafológusnő 1853 májusában született egy jónevű svájci család sarjaként. Apja megbecsült mérnök volt. Anyja kiváló asszony, aki nagy hatással volt lányai fejlődésére. Az Ursina Henrietta Laura Gugelberg von Moos nevű lányka hat testvérével együtt nőtt fel a családi birtokon (Salenegg) természetközelben. Szülőhelye majd lakhelye Maienfeld (vagy rétoromán nevén Maiavilla) község. A legközelebbi város Ragaz (mai neve Bad Ragaz), az ismert gyógyhely, ezért gyakran említik úgy, hogy a svájci grafológusnő Ragaz mellett lakott.
18 esztendősen lett Heinrich von Albertini hitvese. Férje lánya mellett két közös lányukat is felnevelte. Korán özvegységre jutott, s akkor hazaköltözött a családi birtokra. Akkoriban kezdett a grafológiával ismerkedni. Grafológiai tankönyve L. Meyer név alatt első ízben 1895-ben jelent meg, és számos kiadást megért. Laura von Albertini 1909 szeptemberében hunyt el 56 éves korában.