Klages húga is foglalkozott grafológiával

Helene Klages

Helene Klages (1878–1947) hat évvel volt fiatalabb bátyjánál. Amikor édesanyjukat elveszítették ő még csak négyéves lehetett. Ludwig Klages szerette a kishúgát. Amikor a 19-20. század fordulója idején Münchenben élt, együtt is laktak. Így lehetett, hogy a Klages köreihez csapódó Felix Paul Greve (1879–1948), – a később Frederick Philip Grove néven ismertté lett kanadai író – hevesen udvarolt a szőke, kék szemű, és az ártatlanságát őrző lánynak. Hiába! Klages kisasszonyt nem hódította meg. 

Klages unokahúgával
1924-ben

Valaki másnak azonban Helene nem tudott ellenállni, hiszen néhány évvel később lánya született. Heidi, Klages unokahúga, éppúgy, mint az édesanyja a háborút követő évek Németországában veszítette életét. S ez nagy fájdalommal töltötte el az akkor már hetvenes évei közepén járó, Svájcban élő, Ludwig Klagest.

Helene Klages nemcsak írással foglalkozott, a német wikipedia információja alapján grafológus is volt.

Imma von Bodmershof Klagesnél tanult grafológiát

Gyermekként magyar szót is hallott otthon Imma von Bodmershof (1895–1982) osztrák író és haiku-költő. Családjában több ismert személy is akad. Édesapja az a Christian von Ehrenfels (1859–1932) filozófus, aki az alaklélektan (gestaltpszichológia) egyik úttörője. Öccse Umar Rolf von Ehrenfels (1901–1980) antropológus és orientalista, aki huszonévesen muszlinná lett.
Imma (eredeti nevén Emma Lilly Isolde von Ehrenfels) művészettörténetet és filozófiát tanult Prágában és Münchenben. Irodalmi kapcsolatai közül említést érdemel Rainer Maria Rilke (1875–1926), továbbá Stefan George (1868–1933) német lírikus, aki a George-kör központi alakja volt. E körhöz fűzte kapcsolat Imma irodalmár vőlegényét (akit az első világháborúban veszített el), és mint tudjuk, Ludwig Klages is kapcsolatban volt a George-körrel. Tény: Imma grafológiát tanult Klagestől.
1925-ben házasodott, ekkor lett Imma von Bodmershof és hazaköltözött Ausztriába. 1937-től jelentek meg prózai művei, első haiku kötete 1962-ben. Imma von Bodmershof irodalmi munkásságával számos elismerést szerzett.

A feleség vegyész, a férj grafológus

A FIMO ötven esztendeje 1966-ban jelent meg, s égethető gyurmaként ismerik és használják hobbi- és professzionális kézművesek is. A FIMO gyurma kidolgozója Sophie Rehbinder-Kruse (1904 –1989) vegyész volt. Ez az anyag szinte családi öröksége, hiszen édesanyja a neves babakészítő Käthe Kruse (1883–1968) kezdett ezzel foglalkozni. Majd Sophie – akit Fifinek becéztek – találta meg felhasználási lehetőségét és tökéletesített azt.

Sophie Kruse férje Hubert Ernst Rehbinder grafológus volt. Két lányuk és egy fiúk született. S a családi albumból kerülhetett róla ez a kép egy német digitális gyűjteménybe, melyen 1938-ban éppen, írógépén dolgozik.

Alfred Gernat, a bécsi grafológus

Egyik művének címlapja

Alfred Gernat osztrák szerző és grafológus Bécsben született 1894. december 11-én. Drámai és lírai műveket is közzé tett. 1926-48 között négy grafológiai témájú könyve is megjelent, melyekben az íráselemzés elméletével és gyakorlatával is foglalkozott. (Néhány Fritz Hocke közreműködésével készült.)
A hazai grafológiához is köze lett, amikor Goldziher Károlyné tanulmányához Gernat ismeretlen személy írásaként vizsgálta meg Arany János kézzel írott sorait.
Arról is tudunk, hogy 1936 novemberében Gernat előadást tartott Budapesten a Magyar Írástanulmányi Társaság rendezvényén.
Gernat 1949 decemberében, 54 évesen (egy bő héttel a születésnapja előtt) hunyt el Bécsben.