2016. október 31., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye

A néhai grafológus nyughelyét Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben találjuk.
Ifj. dr. Balázs Dezső (1884–1949) és felesége is a Blockner család sírboltjában nyugszik. A jeles grafológus szülei, testvérei és más családtagok emlékhelye is ez.

A családi síremlék csúcsán az olimpiai öt karika és az olimpiai láng mása is ott díszlik, s alatta a család leghíresebb tagjának neve olvasható. Hajós Alfréd (1878–1955) harmincéves korában 1908 tavaszán került a családba, amikor is Blockner Vilmával összeházasodtak, s annak fivéreivel, a Blockner–Balázs fivérekkel sógorságba került.

Hajós Alfréd jelentősége kapcsán sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben védetté nyilvánította, ezáltal ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye is védetté lett.

2016. október 24., hétfő

Grafológia és individuálpszichológia

A Magyar Országos Tudósító (Budapest, 1935. március 9.)  hírei között leltük:

illusztráció
„Grafológia és individuálpszichológia címmel tartott előadást Bokor-Nasch Berta, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ülésén. A nagy feltűnést keltő előadásban az előadó elsősorban azt a belső lelki fejlődést vázolta, ami őt íráskutatóvá tette, majd a grafológiai praxisból merített meglepő esetek elemzésével az írástudomány egész területét megvilágította. Rámutatott arra, hogy a grafológia tulajdonképpeni célja: segítséget nyújtani, útmutatást adni egy-egy kilátástalannak látszó helyzetben, nevelési kérdéseknél, vagy pályaválasztásnál. Hogy az írástudomány ezeket a feladatokat milyen sikeresen oldja meg, azt legjobban bizonyítja, hogy Angliában egyes iskolákban a grafológia a kötelező tantárgyak között szerepel. A grafológia valamennyi modern pszichológiai iránnyal számot vet, az individuálpszichológia értékes eredményeit azonban elsősorban veszi igénybe, hisz célkitűzésük: az ember összegyéniségének gyógyító, nevelő, s gyakorlati célból való felfedezése azonos. Befejezésül hangoztatta, hogy a grafológia individuálpszichológia nélkül halott tudomány volna.”

2016. október 17., hétfő

Fenséges látogató a MÍT-nél

1933 januárjában a Magyar Írástanulmányi Társaság előadóülésén, ahogyan azt a Pesti Napló hírül adta: „Auguszta főhercegnő is megjelent.”
A Bajorországban született Auguszta Mária Lujza (1875–1964) ereiben is Habsburg vér csörgedezett, és József Ágost (1872–1962) osztrák főherceghez ment nőül 1893-ban. Mindamellett, hogy Ferenc Józsefet dédunokákkal örvendeztette meg, amíg a férje katonaként a harctereken szolgálta a hazát, Auguszta a háborús sebesültek és rászorulók segítésében járt az élen. A Vöröskereszttel is együttműködött, és kivette részét az adományozásból különböző jótékonysági szervezetek javára.
A közvetlen és életszerető Auguszta jól megtanult magyarul. A két világháború közötti években a magyar társasági élet ismert alakjai voltak a férjével.

2016. október 11., kedd

125 éve született Liebermann Tódor

Tódor kétéves korában
édesanyjával
Liebermann Tódor 1891. október 11.-én Budapesten született, és a Liebermann Tódor Félix András név szerepel születési okiratán, valamint az is, hogy római katolikus vallású. Atyja dr. Liebermann Leó (1852–1926), anyja Baum Terézia (1858–1934) voltak. Két bátyja volt, ő lett a legkisebb fiú a családban. Ő is az orvosi hivatást választotta, és grafológiával is foglalkozott. (És a MÍT társelnöke lett annak alapításakor.)
Hivatalos iratokon, vagy német nyelvű kéziratain a Theo Liebermann vagy a Theodor Liebermann név olvasható, de olykor Liebermann Tivadar néven is találkozhatunk vele. A családban sokféleképpen becézték: a szülőknek Totó volt, a gyermekpajtásoknak Tivi, a nagynéniknek Toddy, első feleségének Tutó, a másodiknak Totyó.

2016. október 3., hétfő

Mégsem Michon kézírása

Szepes Mária Pszichografológia című könyvében bemutat egy írást, melyet a grafológia atyjának, Michon abbénak tulajdonít.
A néhány határozott kézvonást is tartalmazó minta tényleg érdekes, és valóban kiolvasható belőle a Michon név.
Forrás: Szepes Mária: Pszichografológia,
Édesvíz Kiadó, Budapest 1997. 125. oldal
Michon Systéme de Graphologie című könyvében kísértetiesen hasonló mintát közöl. A minta alatt a következő felirat „ÉCRITURE D’ARSÉNE HOUSSAYE.” (Orgueil excentrique). 

Forrás: Jean-Hyppolite Michon: Systéme de Graphologie, 
Paris 1884. septiéme edition, Charriere-Michon. 230. oldal

Eszerint ez Arsène Houssaye (1815–1896) francia irodalmár kézírása lehet, akit nyugodtan tekinthetünk Michon (1806–1881) kortársának, bő hat évtized közös életidő alapján. S ha most jól megnézzük ezen mintát, valóban az alsó sorában a Houssaye név betűit is felfedezhetjük. Talán Michonnak címzett valamit, ő pedig gondosan eltette az érdekes írást.

Michon kézírását már korábban bemutattuk, nemrégiben pedig egy kézjegyével ellátott portréját is.