2016. december 26., hétfő

Klages húga is foglalkozott grafológiával

Helene Klages
Helene Klages (1878–1947) hat évvel volt fiatalabb bátyjánál. Amikor édesanyjukat elveszítették ő még csak négyéves lehetett. Ludwig Klages szerette a kishúgát. Amikor a 19-20. század fordulója idején Münchenben élt, együtt is laktak. Így lehetett, hogy a Klages köreihez csapódó Felix Paul Greve (1879–1948), – a később Frederick Philip Grove néven ismertté lett kanadai író – hevesen udvarolt a szőke, kék szemű, és az ártatlanságát őrző lánynak. Hiába! Klages kisasszonyt nem hódította meg. 
Klages unokahúgával
1924-ben
Valaki másnak azonban Helene nem tudott ellenállni, hiszen néhány évvel később lánya született. Heidi, Klages unokahúga, éppúgy, mint az édesanyja a háborút követő évek Németországában veszítette életét. S ez nagy fájdalommal töltötte el az akkor már hetvenes évei közepén járó, Svájcban élő, Ludwig Klagest.
Helene Klages nemcsak írással foglalkozott, a német wikipedia információja alapján grafológus is volt.

2016. december 19., hétfő

Imma von Bodmershof Klagesnél tanult grafológiát

Gyermekként magyar szót is hallott otthon Imma von Bodmershof (1895–1982) osztrák író és haiku-költő. Családjában több ismert személy is akad. Édesapja az a Christian von Ehrenfels (1859–1932) filozófus, aki az alaklélektan (gestaltpszichológia) egyik úttörője. Öccse Umar Rolf von Ehrenfels (1901–1980) antropológus és orientalista, aki huszonévesen muszlinná lett.
Imma (eredeti nevén Emma Lilly Isolde von Ehrenfels) művészettörténetet és filozófiát tanult Prágában és Münchenben. Irodalmi kapcsolatai közül említést érdemel Rainer Maria Rilke (1875–1926), továbbá Stefan George (1868–1933) német lírikus, aki a George-kör központi alakja volt. E körhöz fűzte kapcsolat Imma irodalmár vőlegényét (akit az első világháborúban veszített el), és mint tudjuk, Ludwig Klages is kapcsolatban volt a George-körrel. Tény: Imma grafológiát tanult Klagestől.
1925-ben házasodott, ekkor lett Imma von Bodmershof és hazaköltözött Ausztriába. 1937-től jelentek meg prózai művei, első haiku kötete 1962-ben. Imma von Bodmershof irodalmi munkásságával számos elismerést szerzett.

2016. december 12., hétfő

A feleség vegyész, a férj grafológus

A FIMO ötven esztendeje 1966-ban jelent meg, s égethető gyurmaként ismerik és használják hobbi- és professzionális kézművesek is. A FIMO gyurma kidolgozója Sophie Rehbinder-Kruse (1904 –1989) vegyész volt. Ez az anyag szinte családi öröksége, hiszen édesanyja a neves babakészítő Käthe Kruse (1883–1968) kezdett ezzel foglalkozni. Majd Sophie – akit Fifinek becéztek – találta meg felhasználási lehetőségét és tökéletesített azt.
Sophie Kruse férje Hubert Ernst Rehbinder grafológus volt. Két lányuk és egy fiúk született. S a családi albumból kerülhetett róla ez a kép egy német digitális gyűjteménybe, melyen 1938-ban éppen, írógépén dolgozik.

2016. december 5., hétfő

Alfred Gernat, a bécsi grafológus

Egyik művének címlapja
Alfred Gernat osztrák szerző és grafológus Bécsben született 1894. december 11-én. Drámai és lírai műveket is közzé tett. 1926-48 között négy grafológiai témájú könyve is megjelent, melyekben az íráselemzés elméletével és gyakorlatával is foglalkozott. (Néhány Fritz Hocke közreműködésével készült.)
A hazai grafológiához is köze lett, amikor Goldziher Károlyné tanulmányához Gernat ismeretlen személy írásaként vizsgálta meg Arany János kézzel írott sorait.
Arról is tudunk, hogy 1936 novemberében Gernat előadást tartott Budapesten a Magyar Írástanulmányi Társaság rendezvényén.
Gernat 1949 decemberében, 54 évesen (egy bő héttel a születésnapja előtt) hunyt el Bécsben.

2016. november 28., hétfő

Maison de la Graphologie

Franciaország térképének közepe táján, nagyjából épp Lyon és Limoges között van Laroche-près-Feyt. E település jelentősége a grafológia kapcsán, hogy itt jegyezték be hivatalosan Michon abbé (a grafológia atyja) születését, aki onnan nem messze jött világra.
A történelem előtti időkben is lakott településen manapság már százan sem élnek. Ám hírességüket mégis számon tartják.

Rá emlékeztet az a messziről állomásépületre hasonlító ház, melynek falán a „Maison de la Graphologie” (A grafológia háza) felirat látható, fémből készült, kecses betűkkel. Étkezde is működik benne, melynek falfelületét úgy alakították ki, hogy régi időkből származó papírra emlékeztet. Rajta többféle kézírás is díszeleg, ott van köztük Michon kézírásának mása is. És olyan jellemző „típusok” grafikumának utánzatát is megszemlélhetjük rajta, mint például „a hamiskodó”, „a jóindulatú” vagy „a nemes lélek”.

2016. november 21., hétfő

Michon szülőhelye

A grafológia atyja születésekor édesapja után a Jean Michon nevet kapta, édesanyja neve Françoise Redon volt.
Jean Michon – immáron 210 esztendeje – 1806. november 21-én született egy parányi franciaországi településen, melynek neve Fressange (vagy La Roche Fressange), ez Michon valós születési helye. Azonban a közeli Laroche-près-Feyt település anyakönyvébe jegyezték be a Michon kisfiú születését. Eképpen hivatalos szülőhelyként utóbbi is jogot tarthat arra, hogy Jean-Hippolyte Michon abbé szülőhelye legyen, és honlapján bemutassa Michon munkásságát és szülőházát is.

Itt mutatjuk a képet.

2016. november 17., csütörtök

Pophal és a tudományos grafológia

Rudolf Pophal 1893 szeptemberében egy porosz városkában (Filehne) született. Apja tanárember volt, ő pedig orvosi tanulmányokat folytatott. Azt követően hogy az I. világháborúban megsebesült, orvosként ténykedett. 1919-ben szerezte meg doktorátusát. Majd neurológiára szakosodott, később a pszichiátriában is elmélyedt. Előbb Greifswald egyetemén kutatott, majd 1945 után a Hamburgi egyetem professzoraként ténykedett. 1958-ban innen vonult nyugdíjba, Hamburgban hunyt el 1966. november 17-én – Éppen ma 50 éve!
Pophal az 1930-as évek végén kezdett grafológiával foglalkozni, és munkakapcsolatba került Ludwig Klagesszel is. Pophal belevetette magát a grafológia tudományába, a mozgásfiziológia kutatásokra alapozott.
Sorra jelentek meg publikációi eredményei kapcsán. Pophal az agyműködés és az írás kapcsolatát vizsgálva, a serkentés és gátlás mechanizmusait igyekezett megismerni, s ennek révén a kézírás feszültségi fokait határozta meg. Nevét az íráselemzők manapság a gyakorlatban is használható ötfokozatú besorolási rendszere alapján jegyzik.
Ám a német neurológus és grafológus vonalvizsgálati eredményei is figyelemreméltóak.

2016. november 15., kedd

275 éve született Lavater

Johann Kaspar Lavater Zürichben született 1741. november 15-én. Az apja orvos volt, ő papi pályára lépett. Teológiai tanulmányait követően (1762-ben szentelték pappá) német nyelvterületen tett utazásokat. 1766 nyarán megnősült. Több gyermekük is született, három élte meg a felnőttkort.
1775-ben szülővárosában lett lelkész. Ekkoriban már kezdte megjelentetni azokat a fiziognómiai tanulmányait, melyek leginkább hatottak kortársaira, s melynek révén Lavatert a grafológia előfutárai között tartjuk számon.
Lavater, a svájci filozófiai és teológiai író és költő mindemellett lelkes levelező is volt, ezúton is terjesztette gondolatait Európa-szerte.
Lavater a francia terjeszkedést nem nézte jó szemmel, és a franciák sem, hogy ő hangot adott ennek, el is fogták. Majd amikor a franciák bevonultak Zürichbe 1799 szeptemberében Lavater súlyos sebet kapott egy utcai csetepaté során. Bő egy évig kínlódott, míg 1801. január 2-án szülővárosában hunyt el, 59 évesen.

2016. november 7., hétfő

Leibniz gondolata a kézírásról

300 éve hunyt el a barokk kor német lángelméje Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716). Igazi polihisztor volt, akinek munkássága a matematika, a fizika, a politika, a filozófia, a teológia, a diplomácia, a jog, a könyvtárügy, a zenetudomány terén is nyomot hagyott.
A grafológiatörténetben is említik a nevét, mégpedig azért, hogy ő már akkoriban felismerte, hogy a kézírás kapcsolatban állhat készítőjének alaptermészetével.
Leibniz műveinek későbbi (18. század második fele) gyűjteményes kiadásában (Opera omnia) fellelhető gondolata: „Az írás majdnem mindig, valamilyen módon kifejezi természetünket, föltéve, hogy nem egy kalligraphusnak a műve!” S ennek modernebb fordítása: „Az írásmód, amennyiben nem követi az iskolás formákat, bizonyos mértékig a természetes vérmérséklet lenyomatának tekinthető”.

2016. október 31., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye

A néhai grafológus nyughelyét Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben találjuk.
Ifj. dr. Balázs Dezső (1884–1949) és felesége is a Blockner család sírboltjában nyugszik. A jeles grafológus szülei, testvérei és más családtagok emlékhelye is ez.

A családi síremlék csúcsán az olimpiai öt karika és az olimpiai láng mása is ott díszlik, s alatta a család leghíresebb tagjának neve olvasható. Hajós Alfréd (1878–1955) harmincéves korában 1908 tavaszán került a családba, amikor is Blockner Vilmával összeházasodtak, s annak fivéreivel, a Blockner–Balázs fivérekkel sógorságba került.

Hajós Alfréd jelentősége kapcsán sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben védetté nyilvánította, ezáltal ifj. dr. Balázs Dezső nyughelye is védetté lett.

2016. október 24., hétfő

Grafológia és individuálpszichológia

A Magyar Országos Tudósító (Budapest, 1935. március 9.)  hírei között leltük:

illusztráció
„Grafológia és individuálpszichológia címmel tartott előadást Bokor-Nasch Berta, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület ülésén. A nagy feltűnést keltő előadásban az előadó elsősorban azt a belső lelki fejlődést vázolta, ami őt íráskutatóvá tette, majd a grafológiai praxisból merített meglepő esetek elemzésével az írástudomány egész területét megvilágította. Rámutatott arra, hogy a grafológia tulajdonképpeni célja: segítséget nyújtani, útmutatást adni egy-egy kilátástalannak látszó helyzetben, nevelési kérdéseknél, vagy pályaválasztásnál. Hogy az írástudomány ezeket a feladatokat milyen sikeresen oldja meg, azt legjobban bizonyítja, hogy Angliában egyes iskolákban a grafológia a kötelező tantárgyak között szerepel. A grafológia valamennyi modern pszichológiai iránnyal számot vet, az individuálpszichológia értékes eredményeit azonban elsősorban veszi igénybe, hisz célkitűzésük: az ember összegyéniségének gyógyító, nevelő, s gyakorlati célból való felfedezése azonos. Befejezésül hangoztatta, hogy a grafológia individuálpszichológia nélkül halott tudomány volna.”

2016. október 17., hétfő

Fenséges látogató a MÍT-nél

1933 januárjában a Magyar Írástanulmányi Társaság előadóülésén, ahogyan azt a Pesti Napló hírül adta: „Auguszta főhercegnő is megjelent.”
A Bajorországban született Auguszta Mária Lujza (1875–1964) ereiben is Habsburg vér csörgedezett, és József Ágost (1872–1962) osztrák főherceghez ment nőül 1893-ban. Mindamellett, hogy Ferenc Józsefet dédunokákkal örvendeztette meg, amíg a férje katonaként a harctereken szolgálta a hazát, Auguszta a háborús sebesültek és rászorulók segítésében járt az élen. A Vöröskereszttel is együttműködött, és kivette részét az adományozásból különböző jótékonysági szervezetek javára.
A közvetlen és életszerető Auguszta jól megtanult magyarul. A két világháború közötti években a magyar társasági élet ismert alakjai voltak a férjével.

2016. október 11., kedd

125 éve született Liebermann Tódor

Tódor kétéves korában
édesanyjával
Liebermann Tódor 1891. október 11.-én Budapesten született, és a Liebermann Tódor Félix András név szerepel születési okiratán, valamint az is, hogy római katolikus vallású. Atyja dr. Liebermann Leó (1852–1926), anyja Baum Terézia (1858–1934) voltak. Két bátyja volt, ő lett a legkisebb fiú a családban. Ő is az orvosi hivatást választotta, és grafológiával is foglalkozott. (És a MÍT társelnöke lett annak alapításakor.)
Hivatalos iratokon, vagy német nyelvű kéziratain a Theo Liebermann vagy a Theodor Liebermann név olvasható, de olykor Liebermann Tivadar néven is találkozhatunk vele. A családban sokféleképpen becézték: a szülőknek Totó volt, a gyermekpajtásoknak Tivi, a nagynéniknek Toddy, első feleségének Tutó, a másodiknak Totyó.

2016. október 3., hétfő

Mégsem Michon kézírása

Szepes Mária Pszichografológia című könyvében bemutat egy írást, melyet a grafológia atyjának, Michon abbénak tulajdonít.
A néhány határozott kézvonást is tartalmazó minta tényleg érdekes, és valóban kiolvasható belőle a Michon név.
Forrás: Szepes Mária: Pszichografológia,
Édesvíz Kiadó, Budapest 1997. 125. oldal
Michon Systéme de Graphologie című könyvében kísértetiesen hasonló mintát közöl. A minta alatt a következő felirat „ÉCRITURE D’ARSÉNE HOUSSAYE.” (Orgueil excentrique). 

Forrás: Jean-Hyppolite Michon: Systéme de Graphologie, 
Paris 1884. septiéme edition, Charriere-Michon. 230. oldal

Eszerint ez Arsène Houssaye (1815–1896) francia irodalmár kézírása lehet, akit nyugodtan tekinthetünk Michon (1806–1881) kortársának, bő hat évtized közös életidő alapján. S ha most jól megnézzük ezen mintát, valóban az alsó sorában a Houssaye név betűit is felfedezhetjük. Talán Michonnak címzett valamit, ő pedig gondosan eltette az érdekes írást.

Michon kézírását már korábban bemutattuk, nemrégiben pedig egy kézjegyével ellátott portréját is.

2016. szeptember 26., hétfő

Michon és Schwiedland

A grafológia atyjának elhunytakor Eugen Schwiedland még 18 éves sem volt. Húszévesen pedig maga is egy a grafológiát bemutató könyvecske szerzője lett. S ha fellapozzuk azt, aligha kétséges Schwiedland kit tekintett mesterének. A Die Graphologie (1883) elején ugyanis Jean-Hippolyte Michon egész oldalas portréját és kézjegyét közlik (lásd. a képet). Mindemellett a szövegből is kitűnik, hogy jól ismerte és méltányolta Michon munkásságát.

Az ifjú Eugen Schwiedland, aki Pesten nőtt fel, és többféle tudomány érdekelte, tudott franciául. Egy francia forrás szerint levelezésben állt Michonnal is.

2016. szeptember 19., hétfő

Schwiedland tanulmánya a grafológiáról

Az első kiadás címlapja
Eugen Schwiedland még csak húszesztendős lehetett, és a bécsi egyetemen tanult jogot, amikor 1883-ban, Berlinben, a Schorer Kiadónál megjelent Die Graphologie című munkája. Alcíme: Geschichte, Theorie und Begründung der Handschriftendeutung. A címlappal együtt is csak 52 oldalas, német nyelvű, gótbetűs kötete főként elméleti jellegű fejtegetéseket tartalmaz néhány írásmintája inkább csak illusztráció. A grafológiatörténeti részben az előfutárok között megemlíti Baldo, Goethe, Lavater, George Sand nevét is, de elsősorban Michon és Henze munkásságára hivatkozik. Kifejti azt is, hogy az emberi kifejező mozgások az egyén bizonyos tulajdonságait tükrözik, s ezek közül az írásnak nyoma marad, mely elemzésre később is alkalmas. Nagyon érdekesek kultúrtörténeti és pszichológiai fejtegetései is.
Jegyezzük meg, hogy mire Eugen Schwiedland 1887-ben jogi doktorátusát megszerezte, a grafológiával foglalkozó műve már harmadik kiadásánál tartott.
Az eredeti könyvecske digitalizálva elérhető. Magyar nyelven is megjelent a közelmúltban a Grafológia folyóirat 200. számához kapcsolódva. (Eugen Schwiedland: A grafológia – A kézírás értelmezésének története, elmélete és alapjai. Új Alaplap Kiadói Kft. Budapest, 2014)

2016. szeptember 12., hétfő

Eugen Schwiedland és a grafológia

Eugen P. Schwiedland
Eugen Peter Schwiedland (1863–1936) Pesten született. (A hazai források gyakorta Schwiedland Jenő Péterként említik.) Itt nőtt fel, ifjúkorát Pesten töltötte, itt kezdte meg egyetemi tanulmányait is, melyet 1882-től Bécsben folytatott. 1883-ban jelent meg Die Graphologie című összefoglaló munkája német nyelven. S német kiadója családi lapjánál 1886-ig vezette az íráselemző rovatot. Jogi doktorátust 1887-ben kapott. Egyetemi tanulmányai végeztével Schwiedland Bécsben telepedett le. Jogi, közigazgatási és kereskedelmi téren ténykedett. 1891-től közgazdaságtant és szociálpolitikát tanított, 1895-től pedig egyetemi tanár lett. Különböző szervezetekben tanácsadóként is működött. Számos közgazdasági művet írt, melyekkel széles körű ismertséget szerzett. Később is megőrizte érdeklődését az emberi természet, a pszichológia és a filozófia iránt is.
Eugen Schwiedland nevéhez kapcsolódik a grafométer, mellyel az írás dőlésszögét kategorizálta. Arról, hogy érettebb korában is komolyabban foglalkozott volna grafológiával, nincs tudomásunk. Bizonyos források Wilhelm Langenbruch valamint Rudolphine Poppée és Ludmilla Schmidt-Akilow nevét Schwiedland tanítványaként említik. Tudjuk: levelezett Crépieux-Jaminnel is.
Eugen Schwiedland élete javát Bécsben töltötte, 73 évesen 1936 telén hunyt el Inzersdorfban.

2016. szeptember 5., hétfő

Ki volt Gayné Édy?

A Grafológia folyóirat aktuális számában terjedelmes és tartalmas összeállítás található Gayné Édy életéről és munkásságáról. A Gayné Édy nyomában című cikket az ugyancsak debreceni illetőségű Bálint Vera készítette kutatómunkája alapján. Ebben számos dokumentum mellett Gayné Édy kézírását is bemutatja az olvasóknak.
A hölgy, aki a 20. század elején Debrecen kulturális életének részese volt, Bagdi Eszter néven született 1887-ben. Özvegységét követően 1920 végén lett Gay János hitvese.
Korábban is írogatott. A Debreczen c. lap munkatársa a 20-as évek végén lett. Majd 1932-ben rövid ideig a grafológiai rovatot vezette, mely idővel jövendőmondó rovattá lett. Gayné Édynek több verseskötete jelent meg a 30-as években. Dalszövegeket és regényeket is írt. 1938-as önéletrajza a legkésőbbi vele kapcsolatos fellelhető dokumentum.

2016. augusztus 29., hétfő

Románnéról egy korabeli lexikonban

Az 1931-ben megjelent, s az OSZK webfelületén elérhető Magyar Asszonyok Lexikona így mutatja be Románné Goldzieher Klárát:

Román Aurélné, leánynéven Goldzieher Klára, született Budapesten. A felső leányiskolát és gimnáziumot Budapesten végezte. Tizennyolcéves korában férjhez ment. Leánykorában festőnőnek készült, s Bihari és Fényes növendéke volt. 1911-ben megalapította a Budapesti Textilművészeti műhelyt, melynek célja volt, hogy itthon készült egyházi dekoratív- és bútorszövetekkel lássa el az országot. A műhely tagjai voltak: Lakatos Arthur festő, Kozma Lajos és Menyhért Miklós műépítészek. Minden évben kiállítást rendeztek az Ernst-múzeumban, szőtt- és batikolt szövetekből. A műhelyt az állam is támogatta megrendeléseivel, amely külföldre is sokat szállított. A világháború azonban megbénította a munkát, mely 1919-ben megszünt. Ekkor kezdett foglalkozni grafológiával, melynek alapfeltételeit, a pszichológiai és a filozófiai, sőt kis mértékben természettudományi ismereteket kora fiatalságától kezdve szerezte meg. 1926-ban jelent meg az Irás és egyéniség című műve, amely az első és egyetlen magyar grafológiai munka. Ismerete fejlesztése céljából Sarbó és Ranschburg professzoroknál dolgozott. Számos értekezése jelent meg a bel- és külföldi orvosi lapokban. A berlini egyetem fonetikai osztályán és pszichológiai intézetben is dolgozott 1929-ben. Működő tagja a Magyar Pszichológiai és a Magyar Gyógypedagógiai Társaságnak. 1929-ben megalapította a Magyar Irástanulmányi Társaságot, amelynek azóta is társelnöke.

2016. augusztus 22., hétfő

Somoskéry Pál és a grafológia

Az 1990-ben megjelent szerény kivitelű könyvön, melynek címe Népszerű grafológia, szerzőként Somoskéry Pál neve áll. E könyv hátoldalán pedig az alábbiakat olvashatjuk róla:
Somoskéry Pál (1924–1989) autodidakta „szobatudós”-ként művelte a grafológiát több évtizeden át. Egy olyan időszakban tette ezt, amikor a grafológiát okkult tudományként tiltott tevékenységnek minősítették.

Somoskéry Pál édesapja katonatiszt volt, édesanyja tanítónőként dolgozott. Egy nővére és egy bátyja volt. Az elsőszülött fiú vitte tovább az apjuk nevét, lett Somoskéry Ernő, és katonai akadémiát végzett.
A legkisebb gyermek 1924 nyarán született, hivatalos neve akkor Scheffer Pál Béla lett. A családi névváltoztatást 1930 tavaszán engedélyezték, így ő az iskolai tanulmányait már Somoskéry vezetéknévvel kezdhette meg. Gimnáziumba Nagykanizsán járt, ahol apja akkor szolgálatot teljesített.
Később megnősült, egy lányuk született.

196973 közötti időszakban gyakorta felbukkant hirdetése a különböző napilapokban „Néhány sor kézírásból legőszintébb jellemábrázolást küldöm egyéniségéről. Adatok: kor, foglalkozás, válaszbélyeg. Somoskéry Pál. Budapest…”

2016. augusztus 15., hétfő

Demeter István értett a grafológiához

Demeter István (1914–1977) a Jászapáti tanyavilágban született, korán árvaságra jutott, a nagyszülők nevelték fel. Jól tanult, így az egri gimnázium elvégzése után papnak készült. Már a teológiai tanulmányai alatt verselt, és könyvkritikákat írt. 1938-ban szentelték fel, s számos szolgálati helye mellett a háború alatt tábori lelkész is volt. 1959-től haláláig Sajószentpéter plébánosa volt. Paptársai elnevezték prófétának.
Verseket, tárcákat, könyvkritikákat írt, s jelentek meg azok katolikus és más lapokban is. Irodalmi munkássága mellett a filozófia, pszichológia is érdekelte. De ismerte és alkalmazta a gyógynövényeket. Valamint az asztrológia, karakterológia, frenológia és a grafológia is foglalkoztatta.
Ám eljött az idő, amikor a szavak már kevésnek bizonyultak. 46 éves volt már, amikor 1961-ben festeni kezdett. Bár annak technikáját Demeter István sosem tanulta, ám az önkifejezésnek ez a módja létformájává vált. Kortárs alkotók sereglettek köré, valóságos szellemi műhely jött létre körülötte.
Többezer alkotását hagyta az utókorra. Munkásságát értékelik és elismerik. Szellemi hagyatéka jó kezekbe került, művei megtekinthetőek. Néhány évvel ezelőtt önéletírása is megjelent. Ebből derül ki, az is, hogy Demeter István nemcsak érdeklődött az íráselemzés iránt, hanem alkalmazta is grafológiai ismereteit mások megismeréséhez (szűkebb körben).

2016. augusztus 8., hétfő

Az íráselemző nótaszerző: Balázsy Zoltán

Balázsy Zoltán (1904–1964) Szolnokon született. Jogi pályára készült, mégis újságíró lett. Magyar nótákat és műdalokat írt.
A húszas évek végére már a jónevű magyar dalszerzők körébe tartozott. Magyar költők műveit is megzenésítette. Dalait bizonyára többen ismerik, mint a nevét. Ő volt például a Ha visszatekintek elszállt életemre, a Volt egyszer egy leányszoba, és nem utolsósorban a Hazudnak a gyöngybetűk c. dalok zeneszerzője.


S hogy miért éppen ezt a dalát választottuk? Talán nem szorul magyarázatra, hiszen ebben kézírásról is szó van. S ennek azért van ez esetben különös jelentősége, mert Balázsy Zoltán nemcsak zeneszerzéssel, hanem íráselemzéssel is foglalkozott. Már a fővárosban élt, amikor szolgáltatásait afféle levelező grafológusként is kínálta országszerte.

2016. augusztus 1., hétfő

Gábor Dénes, a neves rokon

Rákosné Ács Klára híres rokona Gábor Dénes (1900–1979) az unokatestvére volt. Bár Gábor Dénes a 30-as években angol állampolgár lett, világpolgárként is magyarnak vallotta magát. A holográfia atyjaként ismert, 1971-ben Nobel-díjat kapott fizikus és mérnök a díjhoz kapott oklevelén a Dennis Gabor név áll. Születésekor még Günszberg Dénes volt, de már kétéves korától Gábor a családneve.
Gábor Dénes
Auerbach Klára – akinek családneve pár évvel később lett Ács – édesanyja is Günsberg (Günsberg Szeréna). Itt van a vérségi a kapocs.
Gábor Dénesnek volt módja bepillantani Rákosné Ács Klára ténykedésébe, és „tapasztalatai alapján nagyra értékelte Rákosné grafológiai szaktudását” – olvashatjuk utóbbi Vallanak a betűk c. könyvben.
Egyik levelében pedig ezt írta Gábor Dénes az unokanővérének: „Még egyszer bebizonyosodott a Te bámulatra méltó tehetséged. Az írásom alapján megmondtad a Nobel-díjat. Akkor csak nevettem... ”

Gábor Dénes ismerősei között is akad egy ugyancsak híres hazánkfia, aki még grafológiával is foglalkozott. Bíró László József (1899–1985) az, aki osztálytársa volt Gábor Dénesnek a Fasori Evangélikus Gimnáziumban.

2016. július 25., hétfő

Szekszárdon születtem...

Szekszárdon születtem... S ezt nemcsak Babits Mihály, hanem Rákosné Ács Klára is elmondhatta magáról. Ugyanis édesapja Ács Lipót a helyi főgimnázium rajztanára volt. Születésekor még Auerbach, 1904-től már Ács Klára 12 éves koráig élt Szekszárdon családjával. 
A szekszárdi Széchenyi utca a századelőn
A Széchenyi utcában volt a házuk, a Mattioni család háza mellett. Klára kislánykorában gyakran játszott együtt a Mattioni-lányokkal, Eszterrel és Erzsivel. Mattioni Eszter (1902–1993) később neves festő és egyedi mozaikok alkotója lett. A játszótársak iskolatársakká lettek a polgári leányiskolában. A kis Klára járt tánciskolába és tanult zongorázni is.
Rákosné szekszárdi kis barátnői közül említi még dr. Leopold Kornél (1865–1939) ügyvéd, lapkiadó és bankár lányát, Macit. Őt kisasszonyok nevelték, vele együtt járt úszni, teniszezni, korcsolyázni is.
S ha már Babits szóba került, említsük meg, hogy a költő húga Babits Angéla (vagy ahogyan nevezték: Angyalka) (1886–1935) volt Klára tornatanára a polgári leányiskolában.

2016. július 18., hétfő

A sokoldalú Ács Lipót

Ács Lipót
Ács Lipót (1868–1945) Vizsolyban született. Apja zsidó terménykereskedő volt. Eredeti családneve Auerbach, 1904-től lett Ács. Rajztanári és festészeti képzést is kapott. Házasságkötése után inkább a biztos megélhetést választotta a művészi pálya helyett. A Millennium évében nyitó szekszárdi főgimnázium rajztanára volt 16 esztendőn keresztül. Ezen időszak alatt született egyetlen lánya, Rákosné Ács Klára. És Ács Lipót ott fedezte fel a sárközi népművészetet, s kiemelkedő szerepe lett annak honi és nemzetközi megismertetésében. Mindeközben a helyi múzeum gyűjteményének egyik gondozója volt
Ötvös- és kerámiatárgyak készítésével is foglalkozott, iparművészeti tevékenységét számos díjjal ismerték el.
Ács Lipót családjával 1912-től Budapesten élt. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa lett. Ezután is írt szakcikkeket, s igen sokrétű tevékenysége köréből említsük meg, hogy a Magyar Gyermektudományi Társaság igazgatótanácsának is tagja volt.
Ács Lipót művész, pedagógus, néprajzos és mondhatni afféle menedzser szemléletű tudós volt.
Tudjuk, ő vitte el a lányát Románné Goldzieher Klárához – s ezzel elindította sajátos életpályáján. És egy érdekes tényre is bukkantam: Ács Lipót a szekszárdi királyi törvényszék kinevezett hites írásszakértője volt.

2016. július 11., hétfő

Kézzel írott sorok Wilhelm Preyertől

Egy német nyelvű grafológiai témájú honlapon lelhető fel ez a néhány sornyi szöveg Wilhelm Preyer kézírásával. Nemcsak nézni, netán íráselemző szemmel vizsgálgatni, még elolvasni is érdemes.


Bár nem könnyen olvasható az írás, ám németül jól beszélő kollégám kisilabizálta és neki köszönhetően a szöveg magyar fordítását is közreadhatom. Íme:
„Számomra a grafológia rejtély. Az agy bizonyos pontjáról kiinduló impulzusok a mozgatóidegeken keresztül eljutnak a karizmokba és mozgásba hozzák az ujjakat. Mi köze a tollat tartó ujjak által létrehozott írásbeli formáknak a személyes tulajdonságokhoz?”

Az 1891. 1. 31.-én keltezett és W. Preyer által szignált mondatok attól érdekesek, hogy az akkor még csak a kérdést feltevő Preyer néhány év múlva már a grafológia elkötelezettje lett, sőt ténykedésével beírta nevét a grafológia történetébe is.

2016. július 4., hétfő

175 éve született Wilhelm Preyer

Ma 175 éve, 1841. július 4-én született Wilhelm Preyer Manchesterben. Apja német gyáros volt, aki a családjával Angliába költözött. William Thierry Preyerként is ismert fia azonban jórészt Németországban végezte tanulmányait (Bonn, Heidelberg, Berlin, Bécs, Párizs). Természettudományi érdeklődését követve élettant és kémiát tanult és Heidelbergben 1862-ben doktorált. Majd 1866-ban orvosi diplomát szerzett Bonnban.
Hamarosan megfelelő állást kapott és Jénában telepedett le, ahol 1869-től az egyetemen az élettan professzoraként ténykedett közel két évtizeden át. Ezen időszakban született a fia. Az ő első három évének fejlődését figyelte meg és ez alapozta meg az 1882-ben jelent meg Die Seele des Kindes (A gyermeki lélek) művét, mely a modern gyermeklélektan egyik nagyhatású alapműve.
1888-tól már Berlin lett tevékenységének központja. A német fiziológus már betegeskedett, s inkább azon munkáival foglalkozott melyek a pszichológia tárgykörébe tartoznak. Írt egy könyvet a hipnózisról is. Wilhelm Langenbruch révén ismerkedett meg grafológiával.
Grafológiatörténeti mérföldkő Preyer 1895-ben megjelent Zur Psychologie des Schreibens (Az írás pszichológiája) c. munkája. Ebben – többek között – felfedi, hogy a jobb kézzel, bal kézzel, lábbal vagy szájjal készült írások vizsgálata során, arra jutott, hogy az írástevékenységet az agy vezérli.
Utolsó éveiben több ízben előadást is tartott a grafológia jelentőségéről.
Preyer egészségügyi okokból költözött Wiesbadenbe, ott hunyt el 1897 nyarán hosszas betegeskedést követően 56 évesen.

2016. június 27., hétfő

Némi személyes Michonról

Egy vidéki napilapunk színes hírei között leltem ezt a szöveget, mely érdekes személyes részleteket közöl Jean-Hippolyte Michon és az 1871-es év egyik jelentős eseménye kapcsán. (Illusztrációnk Michon abbé egyik olyan képe, melyen a leginkább fellelhetők a róla itt írottak.)

1871. november 24-e van. A 65 éves Michon abbé vörös és arany előadótermet bérelt ki, hogy bejelentse a csodálkozó embereknek, új tudomány született: a grafológia.
Az abbé vastag szemöldöke alatt huncut szemek ragyognak, romantikus ifjúkorából megőrizte csigákba bomló hosszú haját. Lelkesen és ékesszólóan beszél arról az újságról, melyet nemrég indított meg: a „Kéziratos Újság”-ról. A következő magyarázatot adja: „Negyven év óta megőrzöm híveim és barátaim leveleit, és addig elemzem mindenkinek az írását, amíg feltárom jellemét.”

A fenti idézetet innen vettük: Szolnok megyei Néplap. 1971. július 16. 4. oldala (Tarka-barka). Ám ott a szöveg eredeti forrásához támpontot nem találunk.

2016. június 20., hétfő

Az első grafológia lap fejléce

A grafológia szó felbukkanását az első grafológiai témájú folyóirat megjelenéséhez kötjük. Az évszám 1871. E lap lelke, a grafológia szó kiötlője pedig nem más, mint Jean-Hippolyte Michon.
Most e grafológiatörténeti mérföldkőnek tekinthető periodika első számának fejlécét nézzük meg közelebbről.

Ami leginkább figyelmet követel, azaz legnagyobb méretű a főcímből az az „autographes”. Ez lenne a lényeg! Az „autográfok” szó „sajátkezű írások” jelentéssel bír.
E szó alatt találjuk a „l'art de juger les hommes par leur écriture” szöveget, melyet úgy magyaríthatnánk „az emberek megítélése az írás által”. Ez alatt pedig a „feuille hebdomadaire consacrée aux curieuses révélations de la graphologie” olvasható, azaz „hetilap melyet különösen a grafológia kinyilatkoztatásainak szentelnek”.
(Megjegyezzük, hogy alig telt el fél esztendő, s már „La Graphologie” felirat volt a legékesebb és legnagyobb a fejlécen!)

Ha valaki a megjelenés napjára kíváncsi, ne a bal felső sarokban lévő dátumot böngéssze. Ugyanis ez egy felülnyomott dátum lehet. Hiszen november 4-ére tervezett megjelenés csak két héttel később 1871. november 18-ára valósult meg. (Ez az oka, hogy a különböző források eltérően említik a lap megjelenését!)

2016. június 13., hétfő

Dienes András és a grafológia

A Petőfi életének kutatójaként ismert Dienes András (1904–1962) Kassán született. Szegeden tette le az érettségijét. Újságíró akart lenni, de a családi hagyományt folytatva (uis. apja is honvéd volt), katonai pályára lépett. Volt katona, csendőr majd rendőr, ellenálló, politikai fogoly, kitelepített, halálraítélt és kitüntetett is. Végül az irodalomtudományok kandidátusa címet is oda tehették neve mellé, és az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett.
Eleinte katonai szakíró és szépíró is. Több ifjúsági regény szerzője (pl. Farkasles, Bogáncs hadnagy). Történelmi és irodalomtörténeti emlékhelyeink ismerője és szenvedélyes védelmezője lett.
Dienes András
1949-ben jelent meg első Petőfi-könyve, s akkor már elkötelezettje lett az ügynek. Szinte megszállott szorgalommal járta a terepet, kutatott és publikált. Erre 1955-től nyílt jórészt lehetősége, s mindössze hét év adatott még neki. Mint irodalomtörténész újabb témát talált, Radnóti halálának körülményei után kutatott, amikor váratlanul elhunyt.
Fiatalon még Dienes Andor néven publikált, s egyik 1938-ban megjelent cikke arról tanúskodik, hogy alaposan elmélyedt a grafológiában, melyben a klagesi irányvonalat követte.

2016. június 6., hétfő

A MÍT első elnöke: dr. Dorning Henrik

dr. Dorning Henrik
A Magyar Írástanulmányi Társaság megalakulásakor a szervezet elnöke dr. Dorning Henrik (1880–1960) lett, aki akkor rendőrfőkapitány helyettes volt. Tudományos és oktatói vonalon is működött, valamint a rendőrség megújításán is ténykedett.
Dorning jogi doktorként a büntetőjogban és a rendőrségi módszerekben éppúgy naprakész volt, mint a pszichológiai vizsgálatok terén. Az orvostudományi és a technikai újítások is érdekelték őt, csakúgy, mint a pszichoanalízis és a grafológia is.
A külhonban is ismert kriminológus 1934-ben nyugdíjba vonult, s onnantól élete végéig hobbijának, az ornitológiának szentelte ideje javát. Tevékeny és elismert művelője volt a hazai madártani kutatásnak.

2016. május 29., vasárnap

Soltész István sírjánál

A közelmúltban Esztergomban járva felkerestem a szentgyörgymezői temetőt, ahol Soltész Istvánt, a grafológiával is foglalkozó papot örök nyugalomra helyezték.
Sikerült fellelni a növényzet által már dúsan benőtt sírját.
Íme a műkőbe vésett sírfelirat:
SOLTÉSZ ISTVÁN
ny. esperes
plébános
1894–1969
Nyugodjék békében
És az ott készült fotó:

2016. május 21., szombat

120 éve született Bánáti Fischer Árpád

Fischer Árpád 1896 májusában született (a napja 21. ill. 22. a különböző forrásokban). Szülővárosa pedig az a (mai nevén) Nagybecskerek, mely egyben Bánát központja is. Innen indult, tanult Kolozsváron, Budapesten, majd Pécsett kapta meg fogorvosi diplomáját 1924-ben. Hamarosan már Budapesten praktizált.
Hogy nevében mikor lett ténylegesen Bánáti, nem tudni. Az bizonyos, hogy a MÍT megalakulásakor dr. Fischer Árpádként került a névsorba, és jegyzői tisztséget vállalt.
Legismertebb műve a Bánáti Fischer Árpád néven publikált Lélek és írás 1939-ben jelent meg. A „Képes grafológia” alcímű fizikailag nagy formátumú (közel A/3-mas) kiadványát így hirdette: „Népszerű bevezetés a modern tudományos íráselemzésbe”. Ő a Bánáti-féle névaláírás-teszt megalkotója is.
Irodalmi alkotásai (versek, drámák) mellett „ideológiai” ténykedésének nyomai is fellelhetők. A zsidóság kereszténnyé válását szorgalmazta kiadványokban és egy szervezet tagjaként is.
A háborút túlélte és 1947-ben még rádióműsorban beszélhetett a grafológiáról. 84 évesen 1980 nyarán hunyt el.

2016. május 16., hétfő

A sokoldalú Rényi Artúr

Rényi Artúr (1884–1951) gépészmérnök és közgazdasági mérnök igazán sokoldalú ember volt. Filozófiai, pszichológiai és irodalmi tevékenysége is figyelemre méltó, ahogyan fordítói munkássága is. Törvényszéki hiteles tolmácsként is működött.
Románné 1926-ban megjelent Írás és egyéniség c. könyvében már említi Rényi nevét a grafológiával foglalkozó ismertebb személyek között. A MÍT alapítói között is ott találjuk Rényi Artúrt, aki a későbbiekben előadásokat is tartott például Klagesről és Saudekről is.
Fia, a kiváló matematikus, Rényi Alfréd (1921–1970) volt. Rényi Artúr által írt, a fiának szánt visszaemlékezéseiből készült könyv (angol nyelven) megjelenés előtt áll.

2016. május 11., szerda

250 éve született Isaac D’Israeli

Isaac D’Israeli (1766–1848) angol földbirtokos volt, aki íróként, főleg irodalmi és történelmi tanulmányai révén ismert. Az angol irodalomtörténeti kutatások egyik úttörője. Jómódú zsidó volt, aki 1817-ben mégis megkereszteltette gyermekeit. Enélkül, legidősebb fia, Benjamin Disraeli (1804–1881) aligha futhatott volna be fényes pályát. Mint tudjuk, miniszterelnök lett és Viktória királynő bizalmasa is.
Ezt azonban apja már nem érhette meg, pedig 81 évet élt. Utolsó évtizedét már vakon.
Isaac D’Israeli nevét a grafológiatörténet is számon tartja, hiszen az írásvizsgálat iránt érdeklődött. Anekdotikus gyűjteményei közül Az irodalom furcsaságai (Curiosities of Literature) érdemes figyelmünkre, hiszen ez tartalmazza az Autographs című tanulmányát, melyben a kézírás és a jellem összevethetőségéről ír, valamint néhány történelmi személyiség írását mutatja be.

2016. május 6., péntek

Richard Hauser – a grafológus sógor

A Grafológia folyóirat aktuális számában Bálint Vera a Yehudi Menuhinról írt cikke kapcsán megosztja velünk azt is, hogy a neves művész sógora kiváló grafológus is volt.

Richard Hauser (1911–1992) zsidó családban született Bécsben. Ott tanult pszichológiát is. A harmincas évek végén Angliába költözött. Richard Hauser szociológus 1946 nyarán Rómában találkozott először Yehudi Menuhinnal, aki hamarosan családtagjai kézírását is megmutatta neki, és igen elégedett volt Hauser meglátásaival. Az idők során barátokká, majd sógorokká lettek. Richard Hauser és Menuhin zongoraművész húga ugyanis egymásra találtak és összeházasodtak, majd 1957-ben végleg Londonban telepedtek le. Hephzibah Menuhin-Hauser (1920–1981) férjével közösen aktívan tevékenykedett különböző szociális és emberbaráti ügyekben.

2016. május 2., hétfő

Szigeti Gabriella és a grafológia


Szigeti Gabriella (1894–1952) Tiszafüreden született, ahol apja orvos volt. Ő pedagógus végzettséget szerzett, hiszen könyvtáros képzés akkor még nem volt. 1912-ben Angyalföldön kezdte könyvtárosként, ám hamarosan kikérte őt a Fővárosi Könyvtárnak Szabó Ervin (1877–1918), akinek leghűségesebb munkatársa lett. A KMP alapítását követően belépett a pártba, a Tanácsköztársaság idején vállalt funkciója miatt letartóztatták majd bebörtönözték. 1922-után kiszabadult, magánkönyvtárakat rendezett és titkárnőként alkalmi munkákból élt.
Solti Andrásné
(szül.: Szigeti Gabriella)
A német és francia nyelvismerettel rendelkező Solti Andrásné 1945 után térhetett vissza a Fővárosi Könyvtárba, mely a következő évtől már egykori mestere Szabó Ervin nevét viselte. Soltiné egészen haláláig itt dolgozott vezetőként. Részt vett a könyvtáros-képzésben is, már-már tudományos alapossággal készítette jegyzeteit. Könyvtárelméleti írásai kéziratban fennmaradnak.
A Szabó Ervin köreihez tartozó Madzsarné Jászi Alice leszármazottja, Repiszky Tamás, aki ismerte a könyvtárosnő lányát, Solti Gabriellát, hozta tudomásunkra, hogy Szigeti Gabriella is foglalkozott grafológiával. Tőle tudhattuk meg azt is, hogy Madzsarné Jászi Alice és Szigeti Gabriella másod-unokatestvérek voltak.

2016. április 25., hétfő

Göncz Árpád és a grafológia

Azt nem állíthatjuk, hogy Göncz Árpád (1922 –2015) életében nagy jelentősége lett volna a grafológiának, de azért említhetünk néhány tényt ennek kapcsán.
Göncz Árpád gimnáziumi osztálytársa és barátja volt a fiatalon elhunyt Goldziher Sándor, akinek édesanyját a grafológusként ténykedő Goldziher Károlynét is jól ismerte.
A börtönévei (1957–63) alatt kezdett fordítani és megbízatásai között néhány grafológiai szakkönyv is volt. Ezek közül Klages egyik műve hagyott mély nyomot benne. A szabadulását követően fordítóként és íróként ténykedő Göncz Árpád 1990 és 2000 között volt Magyar Köztársaság elnöke. Ez idő alatt vállalta 1995-ben az első hazai Nemzetközi Grafológiai Konferencia fővédnökségét is.