2015. szeptember 27., vasárnap

Biró József különössége


Biró József 1930-ban
„Egész lényével különös, sokoldalú, gazdag lelki életű és nagyon vonzó modorú ember volt” – írta róla visszaemlékezésében a barát és unokatestvér, Hegedüs Géza. És hogy mi ez a különösség, ki is fejti. Biró József gyermekkorában mindkét fülére megsüketült. Egy későbbi, 1934-es orvosi bizonyítvány szerint a diagnózis: hallójárat-ideggyulladás és ezzel kapcsolatos süketség.
Hallóidege szerencsére akkor mondta fel a szolgálatot, amikor már jól tudott beszélni. Remekül megtanult szájról olvasni, így siketsége nem zavarta a kifejezőkészségét. Sőt, abban sem, hogy a verseket élvezze. „Racine-t és Baudelaire-t franciául, Goethét és Rilkét németül úgy olvasta némán magában, hogy a válla is hullámzott a verssorok dallamára. Éppen ezért tudott és szeretett táncolni is. A zenét nem hallotta, de látta, hogy a többiek hogyan mozognak átkarolva táncospárjukat, és ő maga is jól táncolt a látott ritmusra”.
Biró József ezen állapotának köszönhette, hogy sosem lett katona. A román hadseregben való katonai szolgálatra alkalmatlannak tekintették (1934), majd a visszatérés után, 1941-ben a magyar sorozóbizottság is munkaszolgálatra alkalmatlannak nyilvánította. 


(E bejegyzés aktualitása: szeptember utolsó vasárnapja a Hallássérültek Világnapja.)

2015. szeptember 21., hétfő

A müncheni grafológusnő: Berta Valentin


Berta Valentin
fiatalkorában

A német Berta Valentin színésznő és grafológus volt. A színészet ereiben lüktetett, hiszen édesapja Karl Valentin (1882-1948) a neves müncheni zenész, komikus és színész volt.
Münchenben született 1910. szeptember 21-én Berta Fey néven. Később apja művészneve után a Berta Valentin illetve a Bertl Valentin nevet is használta. Sőt miután férjhez ment még a Böheim nevet is felvette.
Bertl már kisgyermekkorában apja mellett állt a színpadon, majd húszévesen már önállóan is szerepelt. A grafológiával később, 1941-ben kezdett foglalkozni lakhelyén, a bajor fővárosban. Valószínűleg honfitársai is elsősorban Karl Valentin kisebbik lányaként ismerik a nevét. Hiszen Bertl Valentin (ahogyan a nővére is) megírta személyes visszaemlékezéseit neves apukájáról. A családi sírkövére az apja neve alá az anyjáét, majd Berta férje nevét vésték. Berta Böheim a 75. évében járt, amikor 1985-ben elhunyt.

2015. szeptember 14., hétfő

Poppée, mint hivatalos grafológus


A Caras y Caretas népszerű argentin heti magazin 1902 áprilisában bemutatta Rudolphine Poppée-t, mint az első hivatalos grafológust eképpen: „Rudolfina Poppée az első olyan nő, aki tudományos alapon alkalmazza a grafológiát a gyakorlatban, s aki ezen a területen vitathatatlanul szaktekintély. Érdemeit elismerve, az osztrák kormány engedélyt adott számára egy grafológiai intézet alapítására azzal a céllal, hogy szolgáltatást nyújtson a bíróságok és a nagyközönség számára. Ez a kimagasló személyiség Neuhofban, Bohémiában született 1865-ben; a tanításnak szentelte életét, miután családja elveszítette a vagyonát.”

2015. szeptember 8., kedd

150 éve született Rudolphine Poppée


Az osztrák-magyar monarchia legismertebb női grafológusa és írásszakértője volt. A sírját felderítő kutatónak köszönhetően tudjuk: 1865. szeptember 8-án született. Szülőhelye egy dél-csehországi település a Monarchia területén. Sokadik gyermekként érkezett egy földműves családba. Tanár lett, majd a kézírások vizsgálatával kezdett foglalkozni. 25 évesen már egy párizsi grafológiai társaság tagja volt.
Hazájában első előadását 1894-ben még betiltották, ám valamivel később nyomozások segítője lett, s Csehországban elsőként grafológiai intézetet alakíthatott. Bécs is felfigyelt képességeire, így ott is teret kapott, majd 1897-ben letette a hivatali esküt, mint írásszakértő a bécsi tartományi bíróságon, az első nőként.
Bécsben 41 éves korában férjhez ment, a házassági anyakönyvbe Rudolfine Popper (születési) néven jegyezték be. De hamar elvált. A következő évben, 1908-ban jelent meg első grafológiai könyve Lipcsében német nyelven. Rudolphine Poppée néven publikálta, s e néven tartja őt számon a nemzetközi grafológiai.
Több nyelven beszélt, köztük magyarul is. A grafológiának szentelte egész életét, előadásokat tartott, tudományos kongresszusokon vett részt Európa szerte. 1922-ben cseh nyelvű grafológiai tankönyvet adott közre Adolf Zelinkával közösen, ezen a Dolfina Poppéeova név szerepel. 68 évesen vesebetegség következtében hunyt el 1934. március 8-án Prágában, ahol ma sírja található, melyre a Dolfine Poppée név került. Életrajza kéziratban várja kiadóját.

2015. szeptember 5., szombat

100 éve született Christian Dettweiler


1915. szeptember 5-én Németország északi kikötővárosában, Rostockban született. Gyógyszerészetet, biológiát, mezőgazdasági ismereteket és botanikát is tanult, ez utóbbiból doktorált 1942-ben. Majd egyetemi tudományos asszisztensként ténykedett.
Ezt követően Németország déli részére került, ahol élete javában a stuttgarti egyetemen analitikus pszichoterápiával foglalkozott. Terápiás munkája során látta a változásokat a betegek írásában, és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonított a grafológiának. Az írásra úgy tekintett, mint az emberi pszichének és múltjának „röntgenképére”. Nagy odaadással alakította ki saját grafológiai irányát és igyekezett a mélylélektan elméleteit és eredményeit a hagyományos német grafológiába integrálni. Az újító szellemű Dettweiler 1986-ban alapítója lett a nemzetközi dinamikus és klinikai íráspszichológiai társaságnak.
Christian Dettweiler nyolcvanadik életévében 1995 márciusában hunyt el.