2015. augusztus 31., hétfő

Madzsarné Jászi Alice „irodalmi” rokonsága

Az idei könyvhétre újra kiadásra került Lesznai Anna (1885–1966) Kezdetben volt a kert című családregénye. A költő, író és képzőművész Lesznai Anna Jászi Oszkár első felesége volt, Madzsarné Jászi Alice szűkebb családjában az egyetlen hivatalos irodalmár. Említett regényébe „beleírta” Jásziékat.
Feuerstein doktor alakjában Jászi Ferenc (1838–1910) lelhető, regénybeli felesége Judit, a valódi Jászi Ferencné. Gyermekeik: Ákos és Sárika, pedig a valóságban Jászi Oszkár (1875–1957) neves politikai gondolkodó és húga Jászi Alice (1877–1935).
Oszkár és Máli (Lesznai Anna), Alice és Szabó Ervin
Földijük, a nagykárolyi születésű Kaffka Margit a Színek és évek jóságos Jakobi doktorát Jászi Ferencről, Alice édesapjáról, mintázta.
Még Alice nagyobbik bátyja, féltestvére, Jászi Viktor (1868–1915) is bekerült irodalmunkba. Szabó Magda a Régimódi történetben említi őt, mint neves jogakadémiai tanárt Debrecenben.

2015. augusztus 24., hétfő

80 éve hunyt el Madzsarné Jászi Alice


A hazai gyógytornászképzés úttörőjét, Madzsarné Jászi Alice mozgásművészt a magyar grafológiatörténet is számon tartja. Felnőttkorában Budapesten élt és tevékenykedett. És ott hunyt el 58 évesen 1935. augusztus 24-én, szombaton. A következő kedden helyezték örök nyugalomba a Farkasréti Temetőben. Aznap a Magyarország c. napilap nekrológot közölt róla. Majd a sajtóban másutt is megemlékeztek személyéről és munkásságáról.

Sírfelirata:
Madzsar Józsefné
Jászi Alice
Élt 58 évet
Megh. 1935. aug. 24.


(A sírjáról készült archív fotót a család bocsátotta rendelkezésünkre.)

A sírt, mely a Farkasréti Temető 110-es parcellájában található, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2004-ben nyilvánította védetté.

A Grafológia folyóirat napokban megjelenő száma is megemlékezik az évfordulóról.

2015. augusztus 17., hétfő

Bendetz Móric grafológiai könyvei


Egy oldal A grafológia tankönyve
első füzetéből
Szorgos szerzőnek bizonyult Bendetz Móric, hiszen három könyve is elkészült kevesebb mint egy évtized alatt.
Az első 1935-ben jelent meg, s A grafológia tankönyve címet viselte. Ebben konkrét példákkal és írásmintákkal gazdagítva, remek didaktikai érzékkel vezeti be olvasóit a grafológia elméleti alapjainak megismerésébe. Az új ismeretek aktiválásához feladatokat is ad. (E könyve füzetekben is megjelent!)
1937-ben jelent meg a Grafológia a gyakorlatban. Bendetz a második könyvében rövid elméleti „ráhangolás” után 70 írásminta analízisét közli. A személyiségképeket magyarázatokkal bővíti, s ezáltal az íráselemzés „titkaiba” is bepillantást nyerhetnek az olvasók. A duktorok mind egyszerű emberek, nem hírességek. A többségük ún. normális személy, de akad közöttük patologikus és kriminális is.
„Első könyvem »A grafológia tankönyve« a tudományba való bevezetésül szolgált, annak alapvetését és rendszerezését nyujtotta, a »Grafológia a gyakorlatban« gyakorlati példák tömegével, teljesen kidolgozott és magyarázatokkal ellátott analizisekkel igyekezett az elméleti ismereteket demonstrálni.” írta dr. Bendetz Móric 1939 szeptemberében az akkor induló tanulmánysorozata első füzetének előszavába. A tanulmánysorozat hat füzetből állt, mely aztán egybekötve is kapható volt. A könyv alakban megjelent Grafológiai tanulmányok utószava 1940 júniusában íródott. Ebben Bendetz még két munkájának tervét említi. Mégis inkább A grafológia tankönyve átdolgozásával, második kiadásának előkészítésével foglalkozott. E könyve újabb megjelenését 1942-ben még megérhette.

2015. augusztus 10., hétfő

Mit tudunk Bendetz Móricról?

Bendetz Móric 1901. március 9-én született Mádon. Édesapja szőlőbirtokos volt. Sárospatakon érettségizett 1920 nyarán, majd 1921-től a budapesti egyetemen bölcsészetet tanult, 1925-ben filozófiából doktorált. Egy jeles könyvárus és kiadó alkalmazottja lett, egy évtizeddel később pedig már saját könyveit adta ki. 1935 és 1942 között több grafológiai könyve is megjelent. Az Andrássy úti székhellyel működő Bendetz és Társa kiadó fő profilja Bendetz könyveinek megjelentetése volt. Valószínűsíthető, hogy boltjukban könyveket is árultak.
Bendetznek a könyvek és az irodalom iránti érdeklődésének is vannak nyomai. Fotót nem leltünk róla, így a könyvein többször látható aláírást mutatjuk meg.
Elek Artúr (1876–1944) írta róla egyik levelében 1942 elején: „Bendetz dr. igen jóravaló, intelligens és jóindulatú ember.”
A budapesti illetőségű 41 éves férfi feleségét és kislányát hagyta itthon, amikor 1942 nyarán munkaszolgálatosként a keleti frontra vezényelték. Onnan nem tért vissza, 1942 decemberében (hivatalosan végkimerülésben) elhunyt.

2015. augusztus 3., hétfő

Israel Odem, az izraeli grafológus


Israel Odem
Israel Odem (1908-1997) az Osztrák-Magyar Monarchia keleti részén született, az első világháború alatt árva lett, s testvéreivel Izraelbe menekítették őt is. Ott nőtt fel, szakmát szerzett, megnősült. Felesége a harmadik gyermekük születésekor elhunyt. Odem ezután, 1937-től autodidaktaként foglalkozott grafológiával. 1960-ban jelent meg első könyve melyben a latin és a héber írások elemzésével is foglalkozott.
S ebben a könyvében már említést tett arról a tipológiáról, melyet az egzisztenciális alkalmazkodás 9 módja alapján dolgozott ki, 9 fő potenciát és személyiségtípust meghatározva. Az általa kidolgozott módszer a kézírás 36 grafikus jegyét vizsgálja, s ez alapján az Odem-féle tipológia az adott személyt mégsem típusba sorolja, hanem viselkedésében jelen lévő potenciák keverékének arányát adja meg.
1944-ben újra nősült s egy kibucba költözött. Odem hosszú és aktív élete során 14 grafológiai témájú könyvet jelentetett meg.
Az izraeli grafológia e meghatározó személyét és munkásságát a magyar grafológusokkal elsőként Urbán József ismertette meg a Grafológia folyóirat 2010/5 számában. (E bejegyzés is ezen cikk információi alapján készült.)