2015. július 27., hétfő

Nadya Olyanova grafológiai könyvei



Egyik könyvének
borítója írásmintákkal

Nadya Olyanova amerikai grafológusnak három kézírásvizsgálattal kapcsolatos könyve ismert. Ezek közül az elsőként megjelentet alig említik méltatói. Vélhetően azért, mert az első ízben 1929-ben kiadott What does your handwriting reveal 143 oldalas munkája sok írásos illusztrációval afféle alapozó munka.
Az első ízben 1936-ban megjelent Handwriting Tells (Beszél a kézírás) egyik érdekessége, hogy a bevezetőjét Adler asszisztense írta.
Ugyancsak többször kiadták (először 1960-ban) a The Psychology of Handwriting (A kézírás pszichológiája) című munkáját. Alcímként a Secrets of Handwriting Analysis (a kézírás elemzés titkai) szerepel rajta. E művében a kézírásban fellelhető elemek és jellemzők bemutatása mellett aláírások és kézírások rövid elemzését is közli.

2015. július 20., hétfő

Ki volt Nadya Olyanova?

1901-ben született egy Kijev közeli kisvárosban. Az ukrán származású lány gyermekként került az Amerikai Egyesült Államokba és Brooklynban nőtt fel. A 30-as években már mint íráselemzőt (grafológust, rendőrségi tanácsadót) tartották számon. Louise Rice tanítványai között említik. Az Amerikába költöző osztrák pszichiáternek, Alfred Adlernek lett a tanítványa, aki azt állította róla „Nadya Olyanova olyan a grafológia területén, mint Michelangelo a művészetben”. Ezt többször is megtalálhatjuk Olyanova grafológiai könyveinek borítóján. Ezek egyikének előszavában, a hatvanas években, már az USA vezető grafológusának titulálták.
Nadya Olyanova ismertebb elemzéseinek egyike 1939-ből Hitler írásáról, ugyanis már akkor öngyilkossági hajlamot látott abban. És érdekesek azok a gondolatai is, amelyeket Freud írása kapcsán jegyzett le.
Olyanovának két férje volt, s kétszer lett özvegy. Második férje után a neve Mrs. Caruthers lett és Manhattanben élt. 1991-ben hunyt el.

2015. július 16., csütörtök

Klages hangja

Korábban már felhívtuk a figyelmet egy hangfelvételre, melyen Ludwig Klages (1872-1956) beszél. Ám ugyanott, a népszerű videómegosztón rátaláltunk egy másik hangfelvételre, mely időtartamában hosszabb, mint a korábban bemutatott, és nem annyira jó minőségű (a beszédnek visszhangja van), de Klages jellegzetes beszédmódja jól felismerhető. Sajnos a grafológiáról itt sem esik szó. A leírása alapján az 1940-es évek végén készült e hangfelvétel, s ugyan a hátteréül Klages fiatalabb korában készült fotóját választották. Ennyire azért nem volt már fiatal, sőt akkoriban már túl volt a hetvenen. Ha mindkét felvételbe belehallgatunk azért feltűnhet, hogy a másikon, amely valójában később készült, mennyivel "öregesebb" a hangja.


2015. július 13., hétfő

Pacséry Ágoston és a grafológia


Pacséry Ágoston 1903. március 3-án született. Szülővárosa Nagybecskerek, mely ma már Szerbia területéhez tartozik. 1923-26 között színészetet tanult a Színművészeti Akadémián, majd 1927-1935 között a Nemzeti Színház segédszínésze és ügyelője. Később alkalmanként rendezett. 1939-40-ben a Városi Színház színésze és rendezője volt. Majd szakmai érdeklődése egyre inkább a film felé fordult. Forgatókönyveket írt (pl. az 1941-es Beszélő köntös c. filmhez, másokkal együtt), és rendezett is. A Magyar Film c. folyóiratban több ízben publikált (1939-41). Ismertebb filmes rendezései az Isten rabjai (1942) és a Szováthy Éva (1943) c. filmek. (Több ízben Pacséry Ágost néven szerepel!) 1946-47 között a Béke Színház titkára volt. 74 éves korában 1977 nyarán hunyt el Budapesten.
A grafológiával való kapcsolatára az utal, hogy Illyés Gyuláné lánykori nevén Kozmutza Flóra (1905-1995) József Attila utolsó hónapjairól címen közreadott visszaemlékezésének elején felidézi a költővel való első személyes találkozását 1937 februárjából. A társaságban jelenlévők között említi őt, így: „Pacséry Ágoston rendező (?) és grafológus”. Érdekes, hogy éppen az utóbbiban bizonyos.

2015. július 6., hétfő

Grafológiának álcázva...


Érdekességre bukkantam a világhálón, melyből kiderül, hogy Hegedüs Géza nemcsak diákkorában használta a grafológia ismereteit, hanem később is, amikor már tanár volt. Mérei Ferencnél (1909-1986) a neves pszichológus és pedagógusnál a 40-es évek elején zajló „házi” előadásokról szólva, így emlékezett vissza Pálmai Sándorné, idézem:
illusztráció
„Az egyetemi barátaimmal Mérei Ferenc professzorhoz jártam. Mivel a numerus clausus miatt kizárták őket az egyetemről, így folytatták tovább a tanulmányaikat. Mérei professzor úr a negyvenes években a Klotild utca 10-ben lakott – …–, „fejtágításra” jártunk hozzá. Irodalom, lélektan, politika – mindenről volt szó. Hegedüs Géza professzor is ott volt. Úgy előttem van, ahogy ülünk Méreiéknél, Hegedüs Géza föltett egy táblát, és azt mondta: ha a rendőrség jönne, akkor grafológiát tanulunk, a grafológiában a g betűt – és fölírt egy g betűt –, s bemutatta, hogy egy bűnöző hogyan húzza el a g betű vonalát. Hát ez volt a konspiráció. Csodálatos időszak volt. Egyenként kellett kimenni a lakásból, először mindig kinéztünk, nincs-e kint rendőr vagy másvalaki. Ezeken a találkozókon tízen-tizenöten voltunk jelen. Két-három évig tartottak az előadások, 1942-ig vagy 1943-ig, de 1944-ben már egészen biztosan nem találkoztunk Méreiéknél.”