2015. január 29., csütörtök

Jean-Charles Gille-Maisani, a grafológus


A francia szakember Németországban született 1924-ben. A német és a francia mellett még számos nyelven megtanult. Ténykedéseiben is igazán sokoldalú volt. Mérnökemberként tanított matematikát is. Mindemellett végzett pszichiáter lett. Tanult zongorázni. Kedvelte a romantikus zeneműveket, ahogyan az irodalmat is, ezek terén igazi műértővé vált. Mindez tetten érhető grafológiai publikációiban is.
Miután fizikusi diplomáját (az USÁ-ban) megkapta, Párizsban élt és a légiforgalmi szolgálat munkatársaként pilótavizsgát is tett. A grafológia iránti szenvedélyes érdeklődése ott kezdődött. Akiktől tanult: André Lecerf, Ania Teillard és Hélène de Saint-Morand. És méltó követőjüknek bizonyult.
1966-ban Kanadában telepedett le. Grafológiai témájú művei ezt követően jelentek meg. (Az írás pszichológiája c. könyve magyar nyelven is megjelent!) A különböző nyelveken jól kommunikáló kiváló szakembert szívesen látták világszerte a grafológiai rendezvényeken.
Jean-Charles Gille-Maisani, ma húsz éve, 1995. január 29. délutánján hunyt el.

2015. január 26., hétfő

Biró József emléktáblája Nagyváradon


Biró József Nagyváradon egy Zárda utcai lakásban született 1907. július 8-án. Halálának 50. évfordulójára adott alkalmat a helybélieknek, hogy emléktáblával tisztelegjenek előtte. Már két évtizede emlékeztet rá a szülőházán e márványtábla, mely jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem épületében található. S ott áll rajta a számunkra is fontos szó: grafológus! Az emléktábláról itt bemutatott fotót Mátyás Attila készítette.

 
Az emléktábla felirata: Biró József
művészettörténész, festőművész, grafológus
1907. július 8. – 1945. január 6. 
mártírhalálának 50. évfordulóján szülőházánál emlékeztek 
az erdélyi közművelődési egyesületek.

2015. január 19., hétfő

Emlékezés Biró Józsefre


Biró József dedikációk
A közelmúltban az OSZK blogján Biró József (1907-1945) művészettörténész, könyvtáros halálának évfordulója kapcsán megemlékeztek személyéről. E tartalmas bejegyzéseket szívesen ajánlom az érdeklődők figyelmébe.
Az OSZK információszolgáltatási igazgatója, Elbe István méltó visszaemlékezésében nemzeti könyvtárunk gyűjteményének Biró József munkásságával kapcsolatos dokumentumait is bemutatja.
A visszaemlékezés első részében néhány dedikált példány fotóját is közlik. Hogy a grafológusok szemrevételezhessék Biró József kézírását is, ezen két dedikációt választottam jelen bejegyzés képmellékletének, és egyúttal ajánlom figyelmükbe ezek forrását is.
A második bejegyzésben Biró József grafológiai témájú könyvéről is szó esik
.Valamint a bejegyzés végén egy érdekes felvetés olvasható.

2015. január 12., hétfő

Biró József és A modern grafológia


A modern grafológia című könyvét egyetemi tanulmányai idején készítette Biró József. Könyvének előszava alatt 1930. januári dátum szerepel. Még huszonharmadik évét sem töltötte be, amikor elkészült ezzel, és abban az időben a hivatalos nagykorúság a huszonnegyedik évvel kezdődött. Gyakorlatilag ez volt az első tudományos jelleggel megírt, nagyobb lélegzetű műve, hiszen a diplomamunkája is ezt követően készült.
A modern grafológia
egyik kiadásának
borítója

A bevezetőben három személynek mond köszönetet. Elsőként dr. Ferenczi Sándornak, akiről így ír: „…munkám megjelenését önzetlen támogatásával nagyban elősegítette”. (Ferenczit egyébként Freud munkatársaként és a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője ismerhetjük, s maga Biró is jelzi az előszóban, hogy a pszichoanalízis ösztönzően hatott rá.) Másodikként Adorján Andrásnak köszöni meg a szakkönyvtári kutatásaihoz adott segítséget, végül Teleky Józsefnek, hogy érdekes írásokkal látta el.
Szakmai hátteréről pedig így vall: „Munkám rendszerezésében és az anyag feldolgozásának metódusában Ludwig Klagesnek, a világ legnagyobb tudományos grafológusának mindenütt elismert és méltányolt – de a csak magyar nyelven olvasó kultúrközönség előtt jobbára ismeretlen –, megalapozott teóriáit és gazdag gondolatokkal felépített szintézisét igyekeztem magamévá tenni”.

De egy hazai kollégáját is megnevezi, ily módon: „A magyar terminológia használatában legtöbb helyütt Románné Goldzieher Klára régebben megjelent, egyébként kitűnő munkájára támaszkodtam, bár gyakran voltam kénytelen nyelvújítónak felcsapni.”

2015. január 6., kedd

70 éve hunyt el Biró József


(Szimbolikus kép)
A grafológiával is foglalkozó magyar művészettörténészt, Biró Józsefet élete teljében érte a halál. Ha ennek dátumára (1945. január 6.) tekintünk, sejthetjük a háborús helyzetnek is köze lehetett ehhez. Ám nem csupán annak!
Biró József, ahogyan családjának többi tagja is, Budapesten élt abban az időszakban. Apja Bíró Márk tanáremberként a nagyváradi zsidó közösség elismert tagja volt. 1945 vízkeresztjének délelőttjén együtt mentek az utcán és egy nagyváradi illetőségű rikkancsfiú így mutatott rájuk: „Ez a kettő zsidó, ismerem őket!” Hiába volt Biró Józsefnek mentessége, mindkettőjüket elfogták a fegyveres Szálasi-legények az Oktogonnál és az Andrássy úti nyilasházba vitték. Másnap a Magyar Tudományos Akadémia épületének közelében a Dunába lőtték őket. Állítólag mindketten a másik életéért könyörögtek. Hiába…
A család semmit sem tudott erről, csak annyit, hogy nem tértek haza. Két évvel később egy szemtanú elbeszélése alapján körvonalazódott, mi történt velük azon a napon. Ezt követően a családtagok sokáig minden évben január 6-án kimentek a Duna-partra két szál virággal, s ott emlékeztek az elhunytakra. Hiszen nincs másutt nyughelyük.