2014. szeptember 29., hétfő

Bíró László József és a grafológia


Argentínában ma ünneplik a feltalálók napját, mégpedig azért mert Bíró László József (1899-1985), vagy ahogyan második hazájában nevezték, Ladislao José Biro ezen a napon született 115 évvel ezelőtt. Mégpedig Budapesten a Terézvárosban. Az első golyóstoll szabadalmát még Magyarországon jegyezte be. Aztán a „történelem szelei” hazája elhagyására késztették 1938-ban. Találmánya révén lett világhíres.

S bár Bíró neve összeforrt a golyóstollal, számos találmánya volt még. A magyar feltaláló ténykedéseiben is sokoldalú volt. Soroljuk: autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, újságíró, hipnotizőr – és amiért szót ejtünk itt róla – még grafológus is. Ebbéli ténykedéséről nem tudunk részleteket! Bíró László József még festészettel és szobrászattal is foglalkozott.

Sajnos, a névhasonlóság miatt itt-ott felbukkan az a vélekedés, hogy ő lenne egy a múlt század első felében íródott jelentős grafológiai témájú könyv szerzője. Ez azonban tévedés! Azt egy másik Biró írta.

2014. szeptember 25., csütörtök

Köszönet és méltatás: Románné Madzsarnéról


Madzsarné Jászi Alice
Dr. Madzsar Józsefné (1877-1935), lánykori nevén Jászi Alice, a mozgáskultúra területén alkotott maradandót. A magyar grafológiatörténet eddig csupán azért ismerte nevét, mert Románné Goldzieher Klára elismeréssel szólt róla. 
Románné 1926-ban megjelent Írás és egyéniség című könyvének előszavában írja: „Nem mulaszthatom el, hogy e helyen meg ne emlékezzem dr. MADZSAR JÓZSEFNÉ-ről, a kiváló grafológusról, aki annak idején bevezetett az íráselemzés alapfogalmaiba s a grafológia művelésére buzdított, amiért e helyen mondok neki köszönetet.”
Majd a grafológia történeti áttekintését tárgyaló részben a korának honi grafológiai élete kapcsán megjegyzi: „Dr. MADZSAR JÓZSEFNÉ-é az érdem, hogy lélektani képzettséggel és emberismerő éles meglátással alkotott íráselemzéseivel a magyar társadalom művelt rétegeinek érdeklődését a grafológiára irányította.”

2014. szeptember 22., hétfő

Románné Goldzieher Kláráról



Románné
Goldzieher Klára

Románné Goldzieher Klára 1881 karácsonyán (éppen Michon halálának évében) született. Ő volt az első magyar grafológus, aki tudományos igénnyel, kutatóként fordult a személyiség feltáró ismeretek felé. Kutatásai és publikáció mellett a grafológusok szakmai együttműködésének is előmozdítója volt. A MÍT egyik alapítója és a társaság lelke.
Több könyve és tanulmánya is megjelent hazánkban. Ám a II. világháború után, már nem fiatalon és megözvegyülve az Amerikai Egyesült Államokban kezdett új életet. Azaz folytatta addigi munkáját, és már ott kutatott és angol nyelven publikált a kézíráselemzésről. Ott is a grafológia tudományának ismert képviselője lett. Így a hazai grafológiatörténet legismertebb személyiségének neve, még ha „Klara G. Roman” formában is, jól cseng más körökben is. Nyolcvanéves korában 1962-ben hunyt el. Hogy nem a tengerentúlon, hanem közel szülőföldjéhez, s hogy most egy szomszédos ország temetőjében nyugszik, ezt Urbán József kutatásaiból tudjuk. A Grafológia folyóirat 2012/2 számában megjelent cikkében Románné Goldzieher Klára életének más mozzanatairól is olvashatnak.

2014. szeptember 18., csütörtök

Michon autográfok

Ha valaki Michon kézírását szeretné látni – legalább képen – nem kell attól tartania, hogy lehetetlent kíván. A francia grafológustól több írásminta ismeretes. Ezek közül két igen jó minőségűre hívnám fel a figyelmet, melyek a világhálón fellelhetők, és ha nem is tapinthatóak, látványban közel olyan élményt adnak, mintha csak eredetiben nézhetnénk.
A német wikipedia képgalériájában egy 1875-ben datált kéziratos Michon-levél részlete található.
A másik szép minta, a néhány éve hazánkban is járt izraeli grafológus Shaike Landau angol nyelvű, Michonról írt összefoglaló tanulmányának vége felé, annak 13. oldalán található. S a fotón a szerző birtokában lévő eredeti írás látható.
S bizony nemcsak a felfelé menő sorokat érdemes megfigyelni Michon abbé kézírásában!

2014. szeptember 15., hétfő

Jean-Hippolyte Michon abbéról

Jean-Hippolyte Michon a grafológia névadója, őt tekintik a grafológia atyjának.
1806 novemberében egy kicsiny franciaországi faluban született, melyben még anyakönyvi hivatal sem volt. Apja szabómester volt. A kis Jean Michon elsőszülöttje lett az ötgyermekes családnak. Örökség révén lettek tehetősebbek, ami lehetőséget nyújtott a gyermekek iskoláztatására. Születéskori nevét később Jean-Hippolyte Michonra módosította.
Michon papi pályára lépett, de egyúttal pedagógusként is munkálkodott, több iskolát alapított. Julien Flandrin abbé kollégája hatására kezdett elmélyedni a kézírás és a jellem összefüggéseibe, aminek eredményeként megalapozta a tudományos igényű grafológiát. Sokoldalúsága folytán a botanika, az ásványtan, a régészet, a numizmatika is érdekelte, de életébe még az újságkiadás, kastélyépítés és regényírás is belefért.  Nagysikerű életrajzi regényét L’abbé *** álnéven írta. 

A La graphologie című lapot  1871-ben alapította, ami  mind a mai napig rendszeresen megjelenik. 1875-ben jelent meg A grafológia rendszere című könyve, amely új korszakot nyitott a kézíráselemzés tudományos megközelítésében. Előadásokat tartott, rendezvényeket szervezett, köztük az első Grafológiai kongresszust 1879-ben. Michon 1881-ben hunyt el.

E rövid ismertető W. Barna Erika és Demeter Anikó Michon abbé többdimenziós életútját bemutató cikke alapján készült, melyet a Grafológia folyóirat 200. számában adtak közre 2014 márciusában.

2014. szeptember 11., csütörtök

Orvos a grafológiáról – Liebermann Tódor

Szentlőrinczi Liebermann Tódor (1891–1973) orvos lévén, szakmai munkája kapcsán lehetőségeket látott a grafológiában, ezt bizonyítja tanulmánya, amit fiatalon, legfeljebb 22 évesen publikált.  Bár a Magyar Írástanulmányi Társaság megalapításakor elnökségi tag lett, annak nincs nyoma, hogy a grafológiával később komolyan foglalkozott volna.

Az apja neves orvos volt. Tódor a harmadik és egyben legkisebb fiú volt a családban. A Szentlőrinczi előnevet 1905-től használhatta a család, ő körülbelül akkor tanulhatott írni. Nagyrészt magántanuló volt. Nem sokkal az első világháború kitörése előtt avatták orvossá. Szakterülete a fül-orr-gégészet lett. Babitsot is vizsgálta betegsége kapcsán. Szakmai publikációi mellett irodalmi próbálkozásai is voltak.

A Grafológia folyóirat aktuális számában részletes család- és életrajzot olvashatnak Liebermann Tódor személye kapcsán és néhány autográfot is mutatnak tőle.  

2014. szeptember 8., hétfő

Biró József A modern grafológia szerzője


Biró József
Biró József születési anyakönyve alapján Nagyváradon született  1907 nyarán. Apja tanárember volt. Biró József a képzőművészet terén mutatott tehetséget, így az intelligens, érdeklődő és több nyelvet beszélő fiatalember 1925-ben megkezdte tanulmányait a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Itt azonban valósággal beleszeretett a művészettörténetbe és átiratkozott az ELTE elődjének művészettörténet szakára.
Biró József A modern grafológia című művét egyetemi tanulmányai alatt írta, könyve előszavát 1930 januárjával keltezte. Még 23 éves sem volt akkor, s ez volt az első tudományos jelleggel megírt nagyobb lélegzetű műve. Az 1932-ben megjelent doktori értekezése már az első művészettörténeti munkája volt. És innentől kezdve a művészettörténetnek szentelte életét (leginkább az erdélyi kastélyoknak), a grafológia már csak mellékes lett számára, de barátai és ismerősei tudták róla, hogy ért hozzá. 

Élettörténete Budapesten ért véget 1945 elején.

Biró József életéről és munkásságáról, fotókkal és kéziratokkal gazdagított cikket találhatnak a Grafológia folyóirat 2012/3 számában.