2017. július 17., hétfő

Ragnar Numelin és a grafológia

Ragnar Numelin
Ragnar Numelin (1890–1972) finn diplomata és író Turkuban született. Apja bíró és szenátor, egyetlen fiaként nőtt fel. Eleinte a földrajzban mélyedt el, de áttért a szociológiára. Doktori értekezését szociál-antropológiai témából írta. Ifjúkorában a finnek függetlenségi mozgalmában vállalt szerepet. Néhány éven át könyvtárban dolgozott. 1918-ban nősült, majd ekkortól 35 esztendőn át a külügyminisztérium kötelékében diplomataként ténykedett. (Hazai sajtóhírek szerint Numelin egy finn sajtóküldöttség tagjaként 1943 tavaszán Budapesten járt.)
Numelin sokoldalú tudományos érdeklődésű kutató és szorgos szerző volt. Könyvei között földrajzi, diplomácia, szociológiai, néprajzi témák mellett grafológiai is akad.
Műveinek tekintélyes listájából két munkáját emeljük ki. Az 1920-as évek elején jelent meg Írás és karakter: grafológiai vizsgálat c. műve. Négy évtizeddel később, 1963-ban megjelenő könyve ezt a címet kapta: A grafológia, mint tudomány.

2017. július 10., hétfő

A kémikus Erlenmeyer

Az Erlenmeyer név kémikusok és laborosok körében jól ismert. De bárki azonosíthatja azt a tárgyat, melyet 1861-ben Emil Erlenmeyer német kémikus alkotott meg, és róla nevezték el.
A szakszerű leírás helyett, íme egy kép. Nos, erről van szó!

S hogy miért hozzuk szóba itt Emil Erlenmeyert? Azért, mert nem csupán névrokona a grafológia terén is számon tartott Albrecht Erlenmeyernek.
Richard August Carl Emil Erlenmeyer (1825–1909) a kémikus az öccse volt Johann Adolph Albrecht Erlenmeyer (1822–1877) idegorvosnak, aki édesapja a grafológiával foglalkozó Albrecht Erlenmeyernek, akinek tehát a „lombikos” Erlenmeyer a nagybácsija volt.

2017. július 3., hétfő

Erlenmeyer időskori aláírásáról

Ha már az ifjú Erlenmeyer arcképét és aláírását is bemutattuk, lássuk most a német orvos egy időskori aláírását. Dr. Albrecht Erlenmeyer itt bemutatott kézjegye 1924 nyaráról való, amikor a 75. életévét már betöltötte.
A Dr. titulus és az Erlenmeyer név között csupán egy A betű jelöli a keresztnevét. Ezen elemeket tollfelemelés nélkül írja egybe. S bár az aláírása alapvonala némileg lefelé tart, és akad benne egy remegős betű is, mégis a begyakorlott mozdulatokat kellő energia járja át.

A fenti aláírást tartalmazó teljes dokumentum itt érhető el.

2017. június 26., hétfő

Erlenmeyer fényképe 1876-ból

„Dr. A. Erlenmeyer 1876.” ez áll a fotó alján ceruzával írva, és joggal feltételezhetjük, hogy ezen a több mint 140 éves fotón valóban az ő saját kezű aírása van. Az ifjú orvos Albert Erlenmeyer (18491926) német pszichiáter és grafológus. Még élete java előtte áll, s mindaz, amiért a grafológia története is számon tartja nevét. Az 1849 márciusában született Friedrich Albrecht Erlenmeyer ekkoriban 27 éves. Már nős ember. Még bőven van haja és már tisztes szakállt viselt. Doktori végzettséggel rendelkezik, s gyakorló orvos a pszichiátriai betegségek terén abban a bendorfi gyógyító intézményben, melyet apja hozott létre. Nemcsak fiatal, de ő az ifjabb Erlenmeyer is, hiszen az apja Adolf Albrecht Erlenmeyer (18221877) neve nagyon hasonló, és a tevékenységi területük is. (Épp ezért esetében az Albrecht Erlenmeyer II névformával gyakran találkozhatunk.) Apját a következő nyáron veszíti el, s ezután ő irányítja a család gyógyintézményének szakmai munkáját.

2017. június 19., hétfő

Albrecht Erlenmeyer és a grafológia

Dr. Friedrich
Albrecht Erlenmeyer
Friedrich Albrecht Erlenmeyer 1849 márciusában született, s hivatalosan még a Johann nevet is megkapta. Az apja, Adolf Albrecht Erlenmeyer (1822–1877) az ő születése előtti esztendőben hozta létre magán elmegyógyintézetét Bendorfban. Így az ifjabb Albrecht szinte beleszületett az orvoslásba. 1872-ben orvosdoktor lett, s hamarosan átvette az intézmény szakmai vezetését.
A neurológia és a pszichiátria területéről is jelentek meg publikációi. 
Ám számunkra a legérdekesebb a német ideggyógyász 1879-ben, harmincéves korában megjelent műve. A kézírás pszichológiai és patológiai alapvonásai c. számon tartott tanulmányának eredeti címe: Die Schrift. Grundzüge ihrer Physiologie und Pathologie.
Erlenmeyer foglalkozott agráfiával is. Valamint az írás tudományos vizsgálatával foglalkozó folyóiratok létrehozásában is ténykedett.
A szerveződések kapcsán illik megemlíteni: már akadémista korában egy „testvériség” szervezet tagja lett, valamint, hogy szabadkőműves társaság tagja volt.
Dr. Albrecht Erlenmeyer 77 évesen, 1926 nyarán rövid betegség után Bendorf tisztelt polgáraként hunyt el. Felesége és lánya voltak a legközelebbi családtagok.

2017. június 12., hétfő

Dr. Dorning Henrik és az Interpol

A Grafológia folyóirat aktuális, a kriminológiával bővebben foglalkozó lapszámában, e téma apropóján helyet kapott az ezen blogon már korábban szereplő dr. Dorning Henrik bemutatása, akiről tudhatjuk, hogy a grafológia is érdekelte, olyannyira, hogy a MÍT elnöki tisztségét vállalta a szervezet megalakulásakor. Az agyaggyűjtés során előkerült egy kép, mely a kriminológia történetének egyik jelentős eseményét idézi, s amelyen dr. Dorning Henrik is látható.

A manapság Interpol néven ismert szervezet közvetlen elődjét 1923-ban Bécsben tartott nemzetközi bűnügyi rendőri konferencián résztvevő országok hozták létre.
A magyar rendőrséget a főkapitány-helyettes, a német nyelvet kiválóan beszélő, tapasztalt és sokoldalúan tájékozott, nemzetközileg is ismert dr. Dorning Henrik képviselte. Így – mondhatni – őt is az alapítók között tudhatjuk. A nemzetközi rendőri szervezetet alapító országokat képviselő 20 férfiúról fényképfelvétel is készült 1923 szeptemberében, ezen az ülő sorban jobbról a második dr. Dorning (jelölve).

2017. június 5., hétfő

Füzes Mária grafológiai könyvéről

A könyv nemesen egyszerű borítóján csupa nagybetűvel írva a címe: Az én grafológiám. Szerzője bemutatkozása a hátoldalán kapott helyet. S ebből az is kiderül, Füzes Mária hatvan esztendőn át foglalkozott az íráselemzés ezen ágával. Azaz egy életnyi tapasztalás van e mű szerzője mögött. De ez nem minden, Füzes Mária a másik embert tisztelő, az elfogadásra és a segítő szándékra nagy hangsúlyt fektető kolléga volt, aki könyvében is gyakorta utal a grafológus felismeréseinek emberbaráti közlésmódjára.
Hogy mi volt a szándéka könyvével? Nyilvánvalóan élethivatásának tapasztalatait átadni. Maga írta, hogy „nem áll szándékomban oktatni, csak a grafológia rejtelmeibe bevezetni”. Mégis olyan érzésem volt a könyvét olvasva, mintha a tanfolyamán lennék, ahol haladunk szépen sorban az alapismereteken, közben érdekes írásmintákat nézünk meg alaposan, amelyek nem pusztán odaillő illusztrációk, hanem az írás mögött az ember jellemzőit vagy jellemét világítják meg. Aligha lehetne ezt másként.
A könyv legnagyobb erénye számomra éppenséggel a nem csupán odatett, hanem röviden, hosszabban bemutatott, éppen ezért tanulságos írásminták közlése. Ezért is merem jó szívvel ajánlani akár a grafológusoknak, akár a grafológiával még csak ismerkedők számára is.
A grafológiai tudás – véleményem szerint – olyan sokrétű, hogy aligha „tankönyvesíthető”. Füzes Mária megpróbálta e könyv lapjain átadni tapasztalatokra épülő tudományát. Ő maga így közli, könyvének célját: „ahhoz szeretném hozzásegíteni, hogy ebben a szerteágazó, kölcsönösen egymásra ható folyamatban el tudjon igazodni”.
Úgy vélem: ez sikerült! Az én grafológiám – Füzes Mária életműve könyv alakban.