2017. november 13., hétfő

Jeles kollégák írásmintái

Wilhelm Langenbruch legismertebb könyvének címlapjáról már szóltunk. De belül is találkozhatunk grafológiatörténeti érdekességgel.
A német nyelv ismerete nélkül is lehet nézegetni, szemügyre venni az illusztrációkat. A több mint 400 magyarázó minta között neves személyek kézírása is akad, ezekről külön jegyzéket ad közre a könyv elején. Az ismert nevek között két olyan személyé is feltűnik, akik a kézírásvizsgálat tudományában tevékenyen részt vállaltak. A jegyzék szerint „Erlenmeyer, Albert” autográfját a könyv 64. oldalán, „Preyer, Prof. W.” írásmintáját a 115.oldalán találjuk. Lássuk hát ezeket!
Albrecht Erlenmeyer 1886 márciusában vetette papírra az itt közölt sorokat, 37 esztendős korában.
1891 elején írta az akkor 49 esztendős Wilhelm Preyer azt a levelet, melynek egy részletét korábban már megmutattuk és bele is olvastunk.

Erlenmeyer kézírása
Preyer kézírása


2017. november 6., hétfő

Kézírás ihlette tipográfia Langenbruch könyvén

Első ízben 1911-ben jelent meg Wilhelm Langenbruch Praktische Menschenkenntnis auf Grund der Handschrift (Gyakorlati emberismeret a kézírás alapján) című műve, mely azóta jónéhány kiadást megért. S több ízben is az itt bemutatotthoz hasonló borítóval jelent meg. Grafológiával foglalkozó könyv borítóján kézírást imitáló betűkkel gyakran találkozhatunk. Az ezen a könyvön lévő impozáns betűk is felkelthetik a figyelmet. Engem azonban különösen megragadtak a legalsó sorban lévők, melyekből a „WLangenbruch” sejlik fel. Hogy miért? Nos, azért, mert ez formájában felidézi bennem Langenbruch kezeírását is, pontosabban a kézjegyét.
Ugye, mutat hasonlóságot a szerző aláírása és a könyvborítójára nyomtatott név?

2017. október 28., szombat

75 éve született Végvári Valéria

Végvári Valéria 1942. október 28-án született Mosonmagyaróváron. Már kisgyermekkorában érdekelte a kézírás. Később írásmintákat gyűjtött és a fellelhető szakkönyveket tanulmányozta. Emellett tanítványa lett Rákosné Ács Klárának is.
Ún. intuitív grafológusként a klasszikus grafológiát alaposan ismerte, melyet pszichológiai és klinikai alapismeretekkel egészített ki.
A 70-es évek közepétől már grafológusként ténykedett, a grafológia huszadik századvégi feléledésekor bekapcsolódott a hazai grafológiai életbe. A 90-es évektől ismereteit már tanítványoknak adta át. 1994-ben igazságügyi grafológus szakértő lett. Foglalkozott grafológiára alapozott személyiségfejlesztéssel is.
Munkásságának kiemelt területe a betegek kézírásának vizsgálata, a betegségek írásjeleinek felkutatása volt. E terület ismerőjeként A mai magyar grafológia c. könyv Patografológia fejezetét ő dolgozta ki (1993).
Nem vágyott a média figyelmére, az íráselemzés népszerűsítésében mégis részt vállalt, több lapban volt grafológiai rovata. Ennek révén gyűlt össze önálló művének anyaga. A kézírás grafikai önarckép című könyvét 2000-ben még kézbe vehette, ám azon év szeptemberében 57 éves korában elhunyt. Már csak múlt időben beszélhetünk róla. Ám az évforduló alkalmából a Grafológia folyóiratban W. Barna Erika emlékezik Valikára, közreadott összeállításával méltatja néhai kollégája tudását és emberségét. Ugyancsak tőle vehetik át személyesen Végvári Valéria könyvének egy példányát – fiai, Szarka László és Szarka Attila ajándékát – a munkássága iránt érdeklődők a MÍT őszi konferenciáján, 2017. november 18-án.

2017. október 22., vasárnap

Arany János kortársai

Arany János akadémiai íróasztala
Bár Arany János (1817–1882) esetében a grafológiához személyes kapcsolódásáról (eddig) nincs tudomásunk, mégis így az Arany-emlékév vége felé járva nevezzünk meg 200 esztendeje született (és 135 éve e napon elhunyt) költőnk azon kortársait, akiket a grafológiatörténet is számon tart.

Kezdjük azokkal, akik Arany előtt születtek és még az ő életében hunytak el!
Vegyük sorra előbb a franciákat:
Édouard Auguste Patrice Hocquart (1789–1870), író, művész, rézmetsző;
Jean Baptiste Delestre (1800–1871) festőművész;
Julien Flandrin (1803– 1867) pap és tanár;
George Sand (1804–1876) írónő;
Jean-Hippolyte Michon (1806–1881) aki igen sokoldalú volt, de elsősorban a grafológia atyjaként tisztelhetjük;
Émilie de Vars (1810–1877) szerző.
Az amerikai irodalom különös figurája Edgar Allan Poe (1809–1849) véleményt mondott másokról kézírásuk alapján, és ő is Arany kortársának tekinthető.
Két angolt is említhetünk, akik ekkoriban vizsgáltak kézírásokat:
Isaac D’Israeli (1766–1848) földbirtokos és író jó fél évszázaddal volt idősebb Aranynál, de bő harminc esztendőn át kortársak lehettek.
Charles Chabot (1815–1882), akiről azért jegyezzük meg, hogy az ősei franciák, csupán két évvel volt idősebb jeles költőnknél és egy héttel Arany előtt hunyta le végleg a szemét.
Aranynak teljes élettartama alatt kortársa volt a német íráselemző Adolf Henze (1814–1883), aki a 65 évet élt magyar költő előtt született és túlélte őt.

Jöjjenek néhányan az Aranynál ifjabbak, akiknek grafológiai ténykedéséről már szót ejtettük korábban.
Cesare Lombroso (1835–1909) olasz kriminológus, antropológus és orvos 18 évvel volt ifjabb Aranynál. Jules Crépieux-Jamin (1858–1940) francia orvos és grafológus 41 évvel.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában ténykedő Eugen P. Schwiedland (1863–1936) közgazdász pedig 46 esztendővel és Rudolphine Poppée (1865–1934) 48 esztendővel volt fiatalabb Aranynál.

2017. október 16., hétfő

Forel és Schwiedland


Auguste Forel (1848–1931) akit nemes egyszerűséggel a svájci pszichiátria atyjának szoktak nevezni, bizonyíthatóan kapcsolatban állt Eugen Schwiedland (1863–1936) bécsi közgazdásszal, aki a grafológiához is értett. Mindketten élénken érdeklődtek a társadalmi kérdések iránt, és elképzeléseik, kezdeményezéseik is voltak az emberek életének javítása kapcsán.
Ennek jegyében született közös művük az antialkoholizmus témakörében az 1920-as években, s melynek címe így fordítható: Miért kell kerülni az alkoholt?
Hogy a kapcsolatuk hogyan indult még nem tudni, azt sem hogy személyesen találkoztak-e, vagy csak leveleztek, de az tény, hogy Schwiedlandnak volt Svájcban élő rokona.
Levelezésükből két német nyelvű dokumentum bukkant már fel az interneten.
Forel 1901-ben Schwiedland anyjának küldött képeslapjában, egy budapesti eseményre is hivatkozik. Egy 1906-ban Eugen Schwiedlandnak küldött üzenet, melyben Forel barátjának szólítja. (Ezt mutatjuk itt!)
Elismerést, megbecsülést sugalló gesztusra is lelhetünk példát mindkettejük részéről.
Forel neves kutatója volt a hangyáknak, és 1902-ben egy hangyafajt Polyrhachis schwiedlandi névre keresztelt.
Schwiedland nevét pedig ott találjuk azok sorában, akik 1928-ban javasolták, hogy a 80 éves svájci pszichiáter, agykutató és elmegyógyász Nobel-díjat kapjon.

2017. október 9., hétfő

Két férfi egy város

Sigmund Freud (1856–1939) nagyjából 80 esztendőn át, Eugen Schwiedland (1863–1936) több mint 50 évet élt Bécsben, így aligha kellene szenzációnak tartani, hogy a két férfiú valamiféle kapcsolatba került.
Boríték melyben Freudtól érkezett
üzenet Eugen Schwielandnak

Freud néhány Schwiedlandnak írott levele, üzenete is bizonyítja ezt, melyek itt lelhetők fel. Ezek közül egy levél lehetne értékes forrás, melynek tényleges tartalmát (Schwiedland előzetesen írt levele nélkül) nehéz megfejteni. Annyi derül ki a Freud által szignált levél szövegéből, hogy Schwiedland két dolgot kérhetett Freudtól, aki e levélben, mindkettőt – ne szépítsük – lerázta magáról.

2017. október 2., hétfő

Az ifjú Schwiedland és irodalmunk

Az 1880-as évek elején az ifjú Eugen Schwiedland a Le Livre elnevezésű francia irodalmi folyóirat Külföldi tudósítások rovatába küldött időnként magyarországi beszámolókat. Ezek egyikében (1883 januárjában) Petőfi és Arany volt a téma, annak apropóján, hogy 1882 októberében avatták fel a Petőfi-szobrot és ugyanezen hónapban meghalt Arany János. Életrajzi és irodalmi ismereteket közöl rólunk a francia nyelvű olvasótáborral.
Schwiedland ugyanezen év tavaszán megjelent írásának a hazai sajtóban is visszhangját leljük. És nem egészében hízelgőek a Vasárnapi Újságban megjelenő alább mellékelt sorok.
A Vasárnapi Újság 1882. május 28-i számából
Amiért érdemes sorra venni Schwiedlandnak a Le Livre-ben közölt írásait, ez pedig a dátum és a hely összevetése. Budapestről keltezte, 1881. decemberi, 1882. április, augusztus valamint decemberi küldeményét. 1883 márciusában ugyancsak Budapestet jelölték meg írása dátuma mellett, 1883 októberében pedig Bécs neve állt amellett. (Mindez némi támpontot adhat a 18-20 esztendős Schwiedland tartózkodási helyéről!)