2017. október 22., vasárnap

Arany János kortársai

Arany János akadémiai íróasztala
Bár Arany János (1817–1882) esetében a grafológiához személyes kapcsolódásáról (eddig) nincs tudomásunk, mégis így az Arany-emlékév vége felé járva nevezzünk meg 200 esztendeje született (és 135 éve e napon elhunyt) költőnk azon kortársait, akiket a grafológiatörténet is számon tart.

Kezdjük azokkal, akik Arany előtt születtek és még az ő életében hunytak el!
Vegyük sorra előbb a franciákat:
Édouard Auguste Patrice Hocquart (1789–1870), író, művész, rézmetsző;
Jean Baptiste Delestre (1800–1871) festőművész;
Julien Flandrin (1803– 1867) pap és tanár;
George Sand (1804–1876) írónő;
Jean-Hippolyte Michon (1806–1881) aki igen sokoldalú volt, de elsősorban a grafológia atyjaként tisztelhetjük;
Émilie de Vars (1810–1877) szerző.
Az amerikai irodalom különös figurája Edgar Allan Poe (1809–1849) véleményt mondott másokról kézírásuk alapján, és ő is Arany kortársának tekinthető.
Két angolt is említhetünk, akik ekkoriban vizsgáltak kézírásokat:
Isaac D’Israeli (1766–1848) földbirtokos és író jó fél évszázaddal volt idősebb Aranynál, de bő harminc esztendőn át kortársak lehettek.
Charles Chabot (1815–1882), akiről azért jegyezzük meg, hogy az ősei franciák, csupán két évvel volt idősebb jeles költőnknél és egy héttel Arany előtt hunyta le végleg a szemét.
Aranynak teljes élettartama alatt kortársa volt a német íráselemző Adolf Henze (1814–1883), aki a 65 évet élt magyar költő előtt született és túlélte őt.

Jöjjenek néhányan az Aranynál ifjabbak, akiknek grafológiai ténykedéséről már szót ejtettük korábban.
Cesare Lombroso (1835–1909) olasz kriminológus, antropológus és orvos 18 évvel volt ifjabb Aranynál. Jules Crépieux-Jamin (1858–1940) francia orvos és grafológus 41 évvel.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában ténykedő Eugen P. Schwiedland (1863–1936) közgazdász pedig 46 esztendővel és Rudolphine Poppée (1865–1934) 48 esztendővel volt fiatalabb Aranynál.

2017. október 16., hétfő

Forel és Schwiedland


Auguste Forel (1848–1931) akit nemes egyszerűséggel a svájci pszichiátria atyjának szoktak nevezni, bizonyíthatóan kapcsolatban állt Eugen Schwiedland (1863–1936) bécsi közgazdásszal, aki a grafológiához is értett. Mindketten élénken érdeklődtek a társadalmi kérdések iránt, és elképzeléseik, kezdeményezéseik is voltak az emberek életének javítása kapcsán.
Ennek jegyében született közös művük az antialkoholizmus témakörében az 1920-as években, s melynek címe így fordítható: Miért kell kerülni az alkoholt?
Hogy a kapcsolatuk hogyan indult még nem tudni, azt sem hogy személyesen találkoztak-e, vagy csak leveleztek, de az tény, hogy Schwiedlandnak volt Svájcban élő rokona.
Levelezésükből két német nyelvű dokumentum bukkant már fel az interneten.
Forel 1901-ben Schwiedland anyjának küldött képeslapjában, egy budapesti eseményre is hivatkozik. Egy 1906-ban Eugen Schwiedlandnak küldött üzenet, melyben Forel barátjának szólítja. (Ezt mutatjuk itt!)
Elismerést, megbecsülést sugalló gesztusra is lelhetünk példát mindkettejük részéről.
Forel neves kutatója volt a hangyáknak, és 1902-ben egy hangyafajt Polyrhachis schwiedlandi névre keresztelt.
Schwiedland nevét pedig ott találjuk azok sorában, akik 1928-ban javasolták, hogy a 80 éves svájci pszichiáter, agykutató és elmegyógyász Nobel-díjat kapjon.

2017. október 9., hétfő

Két férfi egy város

Sigmund Freud (1856–1939) nagyjából 80 esztendőn át, Eugen Schwiedland (1863–1936) több mint 50 évet élt Bécsben, így aligha kellene szenzációnak tartani, hogy a két férfiú valamiféle kapcsolatba került.
Boríték melyben Freudtól érkezett
üzenet Eugen Schwielandnak

Freud néhány Schwiedlandnak írott levele, üzenete is bizonyítja ezt, melyek itt lelhetők fel. Ezek közül egy levél lehetne értékes forrás, melynek tényleges tartalmát (Schwiedland előzetesen írt levele nélkül) nehéz megfejteni. Annyi derül ki a Freud által szignált levél szövegéből, hogy Schwiedland két dolgot kérhetett Freudtól, aki e levélben, mindkettőt – ne szépítsük – lerázta magáról.

2017. október 2., hétfő

Az ifjú Schwiedland és irodalmunk

Az 1880-as évek elején az ifjú Eugen Schwiedland a Le Livre elnevezésű francia irodalmi folyóirat Külföldi tudósítások rovatába küldött időnként magyarországi beszámolókat. Ezek egyikében (1883 januárjában) Petőfi és Arany volt a téma, annak apropóján, hogy 1882 októberében avatták fel a Petőfi-szobrot és ugyanezen hónapban meghalt Arany János. Életrajzi és irodalmi ismereteket közöl rólunk a francia nyelvű olvasótáborral.
Schwiedland ugyanezen év tavaszán megjelent írásának a hazai sajtóban is visszhangját leljük. És nem egészében hízelgőek a Vasárnapi Újságban megjelenő alább mellékelt sorok.
A Vasárnapi Újság 1882. május 28-i számából
Amiért érdemes sorra venni Schwiedlandnak a Le Livre-ben közölt írásait, ez pedig a dátum és a hely összevetése. Budapestről keltezte, 1881. decemberi, 1882. április, augusztus valamint decemberi küldeményét. 1883 márciusában ugyancsak Budapestet jelölték meg írása dátuma mellett, 1883 októberében pedig Bécs neve állt amellett. (Mindez némi támpontot adhat a 18-20 esztendős Schwiedland tartózkodási helyéről!)

2017. szeptember 25., hétfő

Párizs 1937: vélemények, tanulságok

illusztráció
A III. Nemzetközi Grafológiai Kongresszus hallgatósága körében dr. Werner Wolff előadása, az írásban kivetülő tudatalatti vágyakról, némi vihart keltett.
„Ez az érdekes, bár helyenként hihetetlenül túlzott előadás parázs vitára adott alkalmat. Anja Mendelssohn a pszichoanalitikus grafológusok nevében támadt neki az előadónak, a magyar hölgyek pedig temperamentumos felszólalásban egyenesen a grafológia őskorába való visszatérésnek nevezték az ilyen grafologizálást.” írta a Pesti Napló, 1937. okt. 31. számában e kongresszusról szóló beszámolójában.

Románné Goldzieher Klára: »Grafológia 1937« (A párizsi grafológiai kongresszus tanulságai) címmel tartott előadást november 9-én a MÍT-ben. Az erről szóló újsághírben a következőket olvashatjuk: „A kongresszus igen élesen állást foglalt a laikus körökben nagyon divatos olcsó grafológiai szimbolizmussal szemben, amely egy szabó írásában mindenáron ollót keres és megrajzolva, leírva látni véli az emberek írásában vágyálmaikat. Ez a felfogás ma már teljesen túlhaladott s egy előadást, amely emellett tört lándzsát, a kongresszus tagjai egyhangúlag elutasították.” (Pesti Napló, 1937. nov. 10.)

2017. szeptember 21., csütörtök

Beszámoló az 1937-es párizsi kongresszusról

A Pesti Napló külön tudósítója részletesen beszámolt lapjának, s a csupán szignóval jelölt szerző (aki vélhetően dr. Brachfeld Olivér!) a lapban 1937. október 31-én (vasárnap) megjelent cikkének címe: A kéznélküli írásról, a tudatalatti vágyakról és a szerelmi rendellenesség kérdéseiről tárgyalt a nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban.
Ebből megtudhatjuk azt is, hogy a kongresszust a Maison de la Chimie nagytermében tartották, ahol vetítő-gép is rendelkezésre áll. Továbbá, hogy, a legtöbb tudományos kongresszusra ingyenes volt a bejutás, ide drága napijegyet kellett venni.
E tudósítás a jelenlévők közül említi Max Pulver, Ania Mendelssohn (a későbbi Ania Teillard), Otto Fanta és Románné Goldzieher Klára nevét. Megtudjuk azt is, hogy a többnapos konferencia utolsó napján tartott előadást Ludwig Klages. A cikk részletetek is közül még Walter Hegar, Rose-Alsa Schuler, Pierre Najac valamint Werner Wolff előadásáról.
A Maison de la Chimie épülete,
mely manapság is kongresszusok helyszínéül szolgál

2017. szeptember 16., szombat

1937: A MÍT képviselői a párizsi grafológiai kongresszuson

Illusztráció a világkiállítás kapcsán
1937-ben a világkiállítás kapcsán gyakrabban került szóba Párizs a hazai sajtóban. A Pesti Napló 1937. szeptember 16. csütörtöki száma – éppen nyolcvan évvel ezelőtt – adta hírül az alábbiakat:

Nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban. A III. nemzetközi grafológiai kongresszust Párizsban, Prof. Pierre Janet elnöklete alatt, szeptember 19–22. napjain tartják. Az előadások tárgysorozata felöleli az írástudomány és nevelés, az írástudomány és igazságszolgáltatás, az írástudomány és orvostudomány kapcsolatait és közös problémáit, amelyekről 17 nemzet írástudományi társaságainak kiküldöttei tartanak előadást. A Magyar Írástudományi Társaságot a kongresszuson a Társaság négy tagja Románné Goldzieher Klára vezetésével képviseli.