2017. szeptember 21., csütörtök

Beszámoló az 1937-es párizsi kongresszusról

A Pesti Napló külön tudósítója részletesen beszámolt lapjának, s a csupán szignóval jelölt szerző (aki vélhetően dr. Brachfeld Olivér!) a lapban 1937. október 31-én (vasárnap) megjelent cikkének címe: A kéznélküli írásról, a tudatalatti vágyakról és a szerelmi rendellenesség kérdéseiről tárgyalt a nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban.
Ebből megtudhatjuk azt is, hogy a kongresszust a Maison de la Chimie nagytermében tartották, ahol vetítő-gép is rendelkezésre áll. Továbbá, hogy, a legtöbb tudományos kongresszusra ingyenes volt a bejutás, ide drága napijegyet kellett venni.
E tudósítás a jelenlévők közül említi Max Pulver, Ania Mendelssohn (a későbbi Ania Teillard), Otto Fanta és Románné Goldzieher Klára nevét. Megtudjuk azt is, hogy a többnapos konferencia utolsó napján tartott előadást Ludwig Klages. A cikk részletetek is közül még Walter Hegar, Rose-Alsa Schuler, Pierre Najac valamint Werner Wolff előadásáról.
A Maison de la Chimie épülete,
mely manapság is kongresszusok helyszínéül szolgál

2017. szeptember 16., szombat

1937: A MÍT képviselői a párizsi grafológiai kongresszuson

Illusztráció a világkiállítás kapcsán
1937-ben a világkiállítás kapcsán gyakrabban került szóba Párizs a hazai sajtóban. A Pesti Napló 1937. szeptember 16. csütörtöki száma – éppen nyolcvan évvel ezelőtt – adta hírül az alábbiakat:

Nemzetközi grafológiai kongresszus Párizsban. A III. nemzetközi grafológiai kongresszust Párizsban, Prof. Pierre Janet elnöklete alatt, szeptember 19–22. napjain tartják. Az előadások tárgysorozata felöleli az írástudomány és nevelés, az írástudomány és igazságszolgáltatás, az írástudomány és orvostudomány kapcsolatait és közös problémáit, amelyekről 17 nemzet írástudományi társaságainak kiküldöttei tartanak előadást. A Magyar Írástudományi Társaságot a kongresszuson a Társaság négy tagja Románné Goldzieher Klára vezetésével képviseli.

2017. szeptember 11., hétfő

Schermann és az állatok mozgása

Mondhatni: állati érdekes közlésre bukkantam egy régi újságcikkben. A cikk szerzője az akkor már külhonban élő hazánkfia dr. Brachfeld Olivér (1908–1975). A Pesti Naplóban 1938 augusztusában megjelent írásának címe Járás és jellem.
Ebből idézem: „Schermann Rafael, a világhírű grafológus, szabad óráiban azzal szórakozik, hogy a zebra, az oroszlán, a párduc és más állatok mozgása alapján elképzeli, vajjon milyen lenne ezeknek az állatoknak az írása és puszta elképzelés alapján pontos jellemrajzot készít olyan állatokról is, amelyeket most látott először…”
Nos, kíváncsiak lennék rá, mire is jutott Rafael Schermann, e különös képességekkel megáldott pszichografológus!

2017. szeptember 4., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső utódairól

Ifj. dr. Balázs Dezső sokgyermekes családban nőtt fel, neki és feleségének azonban egyetlen lánygyermekük volt. Balázs Magda két gyermeket nevelt fel, akik összesen hat unokával örvendeztették meg. Ők tehát Balázs Dezső dédunokái. Közöttük egyetlen lány akad. Néhányuknak már van gyermeke, akik szám szerint öten vannak. Balázs Dezső ükunokái közül négy Hollandiában él, egy Izraelben. Mivel a dédunokák mindannyian a reproduktív életszakaszukban járnak, így még növekedhet az ükunokák száma.

Az említettek közül csak egyvalaki van, aki személyesen ismerhette ifj. dr. Balázs Dezsőt. A lányunokája, aki ma már nagymama. A Grafológia folyóirat aktuális számában a vele készült interjúban felidézi nagyapjával kapcsolatos emlékeit, s más családi történeteket is megoszt az olvasókkal.

Képünkön Balázs Magda (Balázs Dezső lánya) és az ő kislánya, Judit. Neki köszönjük, hogy a családi fotók közül rendelkezésünkre bocsájtotta ezt.

2017. augusztus 28., hétfő

Ifj. dr. Balázs Dezső testvérei

Korábban említettük, hogy ifj. dr. Balázs Dezső a grafológusként is nevet szerzett ügyvéd volt az elsőszülött a Blockner testvérek közül. Blockner Izidor és neje hat gyermeket neveltek fel, öt fiút és egy leányt.
Pál, Dezső és Vilma
Dezső 1884 április 1-jén született. Öccse Pál 1885 áprilisának végén. A testvérek sorában – egy csecsemőként elhunyt lánygyermek után – 1888 márciusában született Blockner Vilma. Róla azt illik tudni, hogy Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk hitvese lett. Ők hárman voltak a nagyobbak, őket mutathatjuk egy a családi képen. (A fotóért köszönet ifj. dr. Balázs Dezső unokájának.)
Blockner Dezső tizedik életévéhez közeledett, amikor megszületett György, 14 éves volt Sándor születésekor és 15 esztendős, amikor 1899 őszén legkisebb testvére, Imre világra jött.
A fiúk vezetéknevét 1902-ban magyarosították Balázsra. Bár Pál, aki apja halálát követően vezette a családi hirdetőirodát, használta a Blockner családnevet is. Pál, aki a fél szeme világát hadisérülés miatt elveszítette, a leghosszabb életű lett a testvérek közül.
A legkisebbek (Balázs Imre és Balázs Sándor) az első világháború egyik hadszínterén veszítették életüket, 1917-ben ugyanazon a napon. Még húsz évesek sem voltak. Balázs György a második világháború áldozatai közé sorolódott. Dezső következett a távozók sorában 1949-ben. Pált 66 őszén búcsúztatták a megmaradt családtagok. Két évvel később pedig Vilma nénit – aki nőként idővel a család lelke lett. Az utolsó Blockner testvér 80 esztendőt ért meg és 1968-ban hunyt el.

Balázs Dezsőről és testvéreiről további információk, érdekességek találhatók a Grafológia folyóirat e napokban megjelenő számában.

2017. augusztus 21., hétfő

A fotón ifj. dr. Balázs Dezső is látható

Aki kutat, annak érdemes megjegyezni vagy elmenteni a bizonytalan találatokat is! Ékes példája ennek a következő.
Valamikor Teleki Sándor (1821–1892), a „vad gróf” után kutakodtam a neten. S a képtalálatok között ez a csoportkép is előkerült.
Gondolom, senkit nem lep meg, hogy a rajta látható kézírásos feljegyzések vonzották figyelmemet. Bár hamar kiderült, hogy ez a fotó azonos nevű fiához köthető. Ám a képet és a rajta lévő feliratokat alaposabban megnézve szemet szúrt, hogy a Teleki Sándor (1861–1919) (T. S.) mellett ülő személyhez a Balázs Dezső nevet írták. Addig egyetlen képet sem láttam a grafológusként ismertté lett ügyvédről, ifj. dr. Balázs Dezsőről, így ez a képfájl azonosítatlanul került a róla gyűjtött adatok és képek mappájába a számítógépemre.
Miután sikerült kapcsolatba kerülni ifj. dr. Balázs Dezső unokájával, nemrégiben elküldtem neki ezt a fotót, ő pedig szinte azonnal megerősítette, hogy ezen a nagyapja látható.
Köszönet járna azoknak, akik megőrizték az eredeti képet, éppúgy, mint az archivnet. hu weboldalon a naplóról publikáló kutatóknak és a „célszemély” rokonságának, hogy ifj. dr. Balázs Dezsőről egy újabb képet mutathatunk, méghozzá katonai uniformisban, 1916-ból.

2017. augusztus 12., szombat

Klára nénik a magyar grafológiában

Augusztus 12. a Klára nevet viselők névnapja. E név eredetét a késő latin ’clarus’ melléknév nőnemű alakjához társítják. Jelentései között olyan szavakat találunk, mint világos, fényes, ragyogó, kitűnő, jeles, híres.

A hazai grafológia történetében több Klára ismertté tette magát. Érdekes, hogy a grafológiában való elmélyedésük előtt mindhárman a rajzolást vagy a festést gyakorolták. A Magyar Írástanulmányi Társaság tagjaiként részesei voltak annak történetének. Az is közös bennük, hogy koruk miatt a „Klára néni” megszólítást mindannyian kiérdemelték.

Románné Goldzieher Klára (1881–1962) festőnek készült, és iparművészettel foglalkozott, mielőtt a grafológiára rátalált volna. A tudományos grafológia hazai úttörője, a MÍT egyik alapítója. Neve nemzetközileg is ismertté lett.
Neki egyik tanítványa volt Rákosné Ács Klára (1899–1993), aki zenei tanulmányait hagyta abba a képzőművészetért, mégis idővel az írások vizsgálata lett munkásságának fő területe. Rákosné a 20. század 80-as éveitől a pszichografológia és az ún. történeti grafológia ismert alakja lett hazánkban.
Váczi Klára (1920–2007) képzett grafikus volt, akinek ugyancsak felkeltette érdeklődését az írásvizsgálat, el is mélyedt benne. Őt is az intuitív grafológia művelői közé sorolhatjuk.